gyermekbál, kukacbál, macskabál, pulyabál

Full text search

gyermekbál, kukacbál, macskabál, pulyabál: a gyermekek önálló táncalkalma (táncalkalmak), amely egyúttal a táncok gyakorlását is biztosítja. De gyakorolták a táncot más bálokon is, ahol részt vehettek ( citerabál). Egyéb elnevezése: dudabál, taposóbál, csőcselékbál. A gyermekbál általános volt az egész magyar népterületen, leggyakoribb alkalma a háromnapos farsangi mulatság ( farsangi bál) volt: pl. duda, kisivó, ivó (Pest m.), citerabál (Galga vidéke), kismuzsika (Esztergom m.). Az utóbbi időben Erdély némely vidékein még gyakoriak voltak a gyermekbálok: gyermektánc, aprók tánca, kicsik tánca (Kalotaszeg, Mezőség), serketánc (Gyimes). Főleg nyáron, jeles napok alkalmával rendezték meg ezeket. A gyermekbált egy-két kezdeményező gyermek szervezte meg, belépődíjat szedtek, hogy a zenészeket (dudás, cigánypurdé) és a tánchelyiség bérletét fizetni tudják. A gyermekbálok egyik változata a gyermeklakodalom. ( még: bál, tánctanulás) – Irod. Faragó József: A tánc a mezőségi Pusztakamaráson (Erdélyi Múz., Kolozsvár, 1946); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958); Gönyey Sándor: Tánctanulás falun (Tánctud. Tanulm., 1958); Kallós Zoltán–Martin György: A gyimesi csángók táncélete és táncai (Tánctud. Tanulm., 1969–70, Bp., 1970).

Gyermekbál (Hévízgyörk, Pest m.)
Pesovár Ferenc

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT