gázló

Full text search

gázló: folyó- vagy állóvizek olyan sekély szakasza, amelyen gyalogszerrel, lóháton vagy szekérrel át lehet menni. A gázló mindig ott keletkezett, ahol a folyó egyenes folyású volt és lapos partok között haladt; szélesen terült el a víz, és ezért a sodra sem volt nagy. A gázlónak különösen a 16–17. sz.-ban volt jelentősége, vagyis a magyar marhakereskedelem, a tőzsérkedés virágkorában. A marhahajtó utak ugyanis nemcsak a településeket kerülték el, hanem a réveket is, de nemcsak a révpénz megtakarítása végett – hiszen a gázlókon ingyen verték át a jószágot –, hanem azért, mert a szilaj marhát nem igen lehetett volna a kompra, hidasra ráhajtani. A gázlókon könnyen áthaladt a jószág, nem bomlott meg a csapat, mint pl. ha úsztatták, amikor is az átértek könnyen annyi felé mentek, ahányan voltak, s nehéz volt az együttartás. A vásárosok, kupecek is szívesen használták a gázlókat. Akárcsak a révek, a gázlók közelében is gyakran állottak csárdák, keletkeztek települések, ahol az utas magának és állatainak is talált élelmet, fedelet és karámot vagy legeltető területet. A gázlók egyúttal a hadak vonulását is irányították.

Gázló a Fekete-Körösön Belényes mellett (v. Bihar m.)
K. Kovács László

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT