gabonáskas, búzáskas, kas

Full text search

gabonáskas, búzáskas, kas: 1. vesszőből kötött nagyobb edény a szemes gabona tárolására. A formája kerek, hosszúkás-ovális vagy négyszögletes, gyakran felfelé szélesedő vastagabb talpkerettel vagy anélkül. Belül minden esetben, kívül gyakran betapasztották pelyvával, trágyával kevert sárral. Néha kívül bemeszelték. Erdélyben és ÉK-Mo.-on a tornácon, a pitvarban vagy a padláson van a helye, más vidéken a kamrában áll. Nagyon régi tárolóedény, már a prehisztorikus időkben használták. Szláv eredetű neve Mo.-on az Árpád-korban tűnt fel, később a 15–16. sz.-i gazdasági leltárakban gyakran szerepelt, a nagybirtokokon és a jobbágyháztartásokban egyaránt használták. A 19–20. sz.-ban Erdélyben és ÉK-Mo.-on a kisgazdaságokban zömmel gabonáskasban tárolták a gabonát. Gyakori volt a Szigetközben, Vas m.-ben, a Bakonyban, a Dráva, a Duna, a Tisza és a Körösök vidékén. Mindenhol a házi használatra szánt vagy vetőmagnak eltett gabonát tárolták benne. A Szigetközben a neve: hombár. Európa-szerte elterjedt tárolóedény, a Mediterráneumban Portugáliától Töröko.-ig a legfontosabb gabonatartó. Intenzíven használták a Balkánon is. – 2. vesszőfalu gabonatartó épület a Bánságban és D-Erdélyben ( hombár). – 3. vesszőből kötött épület a csöves kukorica tárolására ( góré). – Irod. Haberlandt, Arthur: Die volkstümliche Kultur Europas in ihrer geschichtlichen Entwicklung (Illustrierte Völkerkunde, II/2., Stuttgart, 1926); Balassa Iván: A magyar kukorica (Bp., 1960); Filep Antal: A gabonatárolás egy régi eszköze a Szigetközből (Arrabona, 1960).

Gabonáskas (Felsődetrehem, v. Aranyos-Torda m.)
Füzes Endre

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT