dallamrendszerezés
dallamrendszerezés: homogén csoportok kialakítása a dallamok analízise alapján, racionális sorozatok felállítása a csoportokon belül, valamint a csoportok között. Az analízis, a hasonlóságok és eltérések regisztrálása alapján a dallamrendszerezés a → népzenekutatás nélkülözhetetlen alapja, mely első sorban a dallamok lényeges megismerésére vezet. Mint az eddigi kísérletek mutatják (pl. Werner Danckert: Das europäische Volkslied, Berlin, 1939), ennek a célnak elérése csak úgy lehetséges, ha igen nagy területi, társadalmi és időbeli egységek dallami törvényszerűségeit sikerül a segítségével felderíteni. A fiatal etnomuzikológia egyelőre még csak a dallamrendszerezés szempontjainak egyeztetésére törekszik, mivel az egyes népek zenei anyagának különbözősége miatt az 1902-ben megindult munka folyamán több rendszer alakult ki egymás mellett: 1. mechanikus incipitkatalógus; 2. ritmikus-metrikus formulák rendje; 3. harmóniai súlypontok sora; 4. hangkészlet és annak különböző súlyú pillérhangjai; 5. a dallamvonal és a dallamsorok relatív magassága alapján (az utóbbi a magyar dallamrendszerezés alapja, kiegészítve a szótagszám és kadenciarend tekintetbevételével). Mindezek a rendszerek elsősorban nem az általános dallamrendszerezés megvalósítására irányultak, hanem vagy az egyes gyűjtemények anyagának áttekintésére és kezelésére (cél: az új anyagnak kész keretekbe való besorolása, egyes dallamok gyors megtalálása) vagy dallamkiadványok praktikus kidolgozására (cél: az egy típushoz tartozó dallamok együttmaradása, világos típusrend, könnyű dallamkeresés). Mind a két területen fontos kisegítő szerepük van a szövegi, műfaji, földrajzi, tematikai stb. katalógusoknak. A jövő a több irányú rendezésé. Kiadványokban a finnek, magyarok, ukránok, jugoszlávok és csehszlovákok törekszenek nemzetközileg népszerűsíteni a dallamrendszerezést reprezentatív nemzeti kiadásban. A Magyar Népzene Tára áll elvben a zenei rendszerezés alapján. A dallamrendszerezési kérdéseket magyar kezdeményezésre az International Folk Music Council szisztematikai munkacsoportja tartja napirenden. – Irod. Methods of Classification and Lexicographical Arrangements of Tunes in Folk Music Collections (IFMC Conference, Bp., 1964 – Studia Musicologica, Bp., 1965); Kodály, Zoltán: Eine Vorbedingung der vergleichenden Liedforschung (Studia Memoriae Belae Bartók Sacra, Bp., 1967); Methoden der Klassifikation von Volksliedweisen (Materialien der IFMC Study Group of Folk Music Systematisation, Bratislava, 1969).
Rajeczky Benjamin
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
