cselédes tanya, nagygazdatanya

Full text search

cselédes tanya, nagygazdatanya: olyan határbeli lakó- és gazdasági telephely, amelynek gazdája városban él, tanyájában pedig magános vagy családos cseléd lakik. Tájanként és történeti korszakonként sok változata van. Cselédes tanyának fogható fel a l 7–18. sz.-i határbeli állatteleltető szállás, ahol kint tartózkodó férficseléd gondozta az állatállományt. Ide sorolhatók a Tiszántúlon tanyásnak, Kecskeméten kertésznek nevezett, állandóan kint lakó cselédekkel benépesített szántóföldi tanyák. Ide tartoznak a 20. sz.-i ún. nagygazdatanyák, amelyeknek birtokosai polgárias városi házban éltek polgári vagy paraszt-polgári háztartási keretek között, tanyájukra pedig cselédet vagy cselédeket szerződtettek, akik művelték pusztai birtokaikat. A tanyai cseléd és családja kisebbrészt pénzben, nagyobbrészt terményben kapta bérét. A gazda felesége és polgári pályára készülő gyerekei ritkán és csak vendégként tartózkodtak a tanyán. A birtokos viszonylag többet volt kint, de csak irányított. Tényleges termelőmunkát nem végzett. A nagygazdatanyához közel álló típus az úri tanya. szervezete hasonló az előbbihez, birtokosa azonban nem paraszt, hanem hivatalnok, katonatiszt, szabad foglalkozású stb. Az úri birtokos családjának nyári kint tartózkodása tulajdonképpen nyaralás volt. – A cselédes tanya valamennyi fajtájára jellemző, hogy több épületből áll, mint pl. a kisgazdatanya. Néha szinte majorszerű telep. – Irod. Erdei Ferenc: Magyar tanyák (Bp., 1942); Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp., 1963).
Bárth János

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT