civilizáció
civilizáció: 1. a közgondolkodás és a szociológiai megközelítés szerint a civilizáció a → kultúrától eltérően egy társadalom anyagi eszközeit, technikáját és tudományát jelöli. – 2. az etnológia szerint a társadalmi fejlődés egyik stádiuma; bizonyos fejlettségi szintet elérő kultúra. L. H. Morgan és Fr. Engels korszakbeosztásában a civilizáció a vadság és a barbárság kora utáni legmagasabb kulturális fázis, az írásbeliség korszaka, amely a barbárság felső fokáig kialakult munkamegosztást állandósítja és fokozza, kiélezi az ellentéteket falu és város között. Emellett egy harmadik, az új társadalomra jellemző, döntő fontosságú munkamegosztást hoz létre: kialakít egy olyan réteget, amely már nem a termeléssel, hanem a termékek kicserélésével, tágabb értelemben vett elosztásával foglalkozik. A 20. sz. történészei a civilizáció terminust olyan kultúrák megjelölésére használják, amelyekben specializált foglalkozásokat, társadalmi hierarchiát, városokat és írást találunk. Az utóbbi két évtizedben elterjedt legáltalánosabb felfogás szerint a civilizáció nem primitív, felsőbbrendű kultúra, amely a fejlődés és haladás olyan fokára érkezett, amelyen a rend, biztonság és eredményes működés problémáit politikai, gazdasági és társadalomszervezeti intézmények révén hatékonyan megoldó komplex társadalomról, államról beszélhetünk, ahol a művészet elvesztette alapvetően funkcionális jellegét, a tudomány fejlődésnek indult, az írásbeliségnek pedig legalább kezdeményei feltűnnek. Kezdeti fokon, azaz az → „ázsiai termelési mód” szintjén a termelőerők forradalmi fejlődése nem tartozik a civilizáció ismérvei közé; a társadalmak ebben a fázisban a magasabb igények és szükségletek gazdasági fedezetét többnyire a meglevő termékfelesleg jól szervezett összegyűjtésével és újraelosztásával érik el. Az általános szóhasználat ezektől a korai vagy archaikus civilizációktól megkülönbözteti a Mediterráneumból elinduló európai fejlődés történetét, az „európai civilizációt” valamint az ipari és a tudományos-technikai forradalom korát, a „nyugati” vagy „modern civilizációt”. – Irod. Toynbee, A. J.: A Study of History (I–VI., London, 1934–1939); Ginsberg, M.: Sociology (London, 1950); Kroeber, A. L.: The Nature of Culture (Chicago, 1952); Engels, F.: A család, a magántulajdon és az állam eredete (Bp., 1952); Morgan, L. H.: Az ősi társadalom (Bp., 1964).
Ecsedy Csaba
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
