Zipser András Keresztély,
Zipser András Keresztély,
természettudományi író, szül. 1783. nov. 25. Győrött. Tanulmányait Beszterczebányán, Selmeczen s Pozsonyban végezte, azután a brünni Andre-féle nevelőintézetben tanított 1803-tól kezdve négy évig. Egy ideig egy brünni posztógyárban működött mint üzletvezető, azután visszatért Magyarországba s Beszterczebányán magán leánynevelőintézetet alapított, melyet élete végéig igazgatott. Mint kiváló természettudós külföldön is ismert nevet szerzett magának, több német egyetem díszdoktori oklevéllel tüntette ki, számos külföldi tudóstársaság tagjává választotta, rendjelet is igen sokat kapott külföldi fejedelmektől. Meghalt 1864. febr. 20. Beszterczebányán, mint a magyar természettudósok legidősebbje.
Czikkei és tanulmányai: Vaterländische Blätter (1814. Beytäge zur künftigen Geographie meines Vaterlands Ungarn). Topographisches Archiv des Königreich Ungern (1821. Die Kupferhandlung in Maluzsina und der Marktflecken Hradek. Nagy Bánya. Die Sohler Gespanschaft. Radvan. Neusohler Umgebungen und das Kupferbergwerk Herrengrund. Libethen k. Freistadt. Ausflug von Neusohl nach Hronetz. Das Thuróczer Comitat). Iris (1826. 32–40. Berichtigung und Zusätze. 54., 55., 101., 104,, 106. Numismatische Miscellen. 68–70. Ein Wort über Beudants's Ansicht die wissenschaftliche Kultur Ungarns betreffend. 1827. l. egy oklevél közlés.) Nógrádi evangelikus esperességi és munkálótársasági ünnepély, 1845. (A zólyom lipcsei vár története). Pannonia (1845. 25. Zur slavischen Alterthumskunde in Ungarn). M. orv. és természetvizsgálók Munkálatai (1843. A napfogyatkozás körül. 1845. A szlanicai meteor-vasakról. 1846. Az állatkínzásról és megszüntetésének módjáról. A libethbányai lapított fatörzsökről. 1863. Javaslatok a földisme bányász-egyesület alapítására Magyarországon. Vajjon az évenként összegyülekezni szokott természetvizsgálók csak lakmároznak-e? Néhány szó a kalinkai kénbányáról. Sukoró melletti u. n. kunhalmok). Jahrbuch der k. k. geologischen Reichsanstalt, 1858. (Reste von ursus speleus in Theissholz). Ben Chan. 1858. (Benennung der Schal und Muschelthiere). Többi természettudományi (németnyelvű) czikkeinek jegyzéke Szinnyei M. természettud. és math. könyvészetében (1878. 862. l. s Wurzbach Biogr, Lex. LX. 173–4. l.
Munkái:
1. Versuch eines topographischmineralógischen Handbuches von Ungarn. Sopron, 1817.
2. Lesebuch zum Gebrauche in Töchterschulen. Kassa, 1822.
3. Der Badegast in Sliatsch in Nieder-Ungarn. Buda, 1827.
4. Erzählungen und Geschichten zur Belehrung und Unterhaltung für Kinder von 8 bis 14 Jahren. Lipcse, 1833.
5. Ueber die Statution in Ungarn. Kassa, 1834.
6. Franz I. Kaiser von Oesterreich, geehrt im Tode wie im Leben...Stuttgart, 1836.
7. Neusohl und Umgebungen. Buda, 1842.
8. Besztercze és vidéke, U. ott. 1842.
9. Die Versammlung ungarischer Aerzte und Naturforscher. Beszterczebánya 1846.
10. Oedenburg und die achte Versammlung ung. Aerzte und Naturforscher. Pest, 1863.
Das Vaterland 1844 2.
Szinházi Látcső 1864. 57.
Hon 1864. 47.
M. Orv. és term. Munkálatai 1866.
Természettud. Közlöny 1871. 498.
Századok 1910. 676.
Wurzbach, Biogr. Lex. LX.
Szinnyei Repertoriuma II.
Szinnyei, Természet. és Math. Könyvészet.
Petrik Bibliogr.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
