Zielinski Szilárd,
Zielinski Szilárd,
okl. mérnök, a műszaki tudományok doktora, műegyetemi ny. r. tanár, szül. 1860. máj. 1. Mátészalkán. Tanulmányait a budai reáliskolában s a pesti József műegyetemen végezte: Itt már hallgató korában megbízták a tanársegédi teendők ellátásával, az út- és vasútépitéstani tanszék mellett s e minőségben négy évig működött. 1885-ben állami ösztöndíjjal két évi külföldi tanulmányútra indult. Megfordult Ausztriában, Német-, Franczia-, Angolországban, Svájczban Hollandiában és Belgiumban s főleg a vasútépítést és felszerelést, a vas- és kőhidak építését s a városok vízvezetékeit és csatornarendszerét tanulmányozta. 1886. Eiffel irodájában dolgozott és résztvett az Eiffel-torony tervezési munkálataiban. Külföldről visszatérve, még egy évig volt tanársegéd, azután 1888. a budapesti városi vasút keletkezésekor a társulat szolgálatába lépett s vezette a vasúthálózat tervezését s az első vonatok építését. 1889. elhagyta ezt az állását, s magángyakorlatot kezdett. Akkor alapított mérnöki tervező irodáját ma is bírja és vezeti. 1888. a műegyetem meghívta a vasútépítéstani encyklopaediának a gépészmérnöki szakosztályon való előadására. Előadásait 1891-ig folytatta, mikor nagyarányú elfoglaltsága miatt lemondott erről a megbizatásról. 1897. műegyetemi magántanár lett a helyiérdekű vasutak tervezése és építése cz. tárgykörből. A habilitatiot későbben kiterjesztették a vasvázas beton építőmód előadására is. 1901., mikor a műegyetem megnyerte a doktorrá avatás jogát, elsőnek őt avatták műszaki doktorrá. 1906. kinevezték az út- és vasútépítéstan ny. rendes tanárává. A vasbeton építőmódnak Magyarországon való meghonosítása és propagálása az ő érdeme. Műszaki irodájának működési köre már régóta messze túlterjed az ország határain.
Czikkei: Magy. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye (1886. München város csatornázása. 1887. A 300 méteres Eiffel-torony szerkezetének, erőtani számításának és építésének elvei.) Az I. m. technikus congressus Irataiban (1896. A magánmérnökség. A tervezések és építések határideje.) A II. m. techn. congressus Irataiban (1902. Hozzászólásai a hazai és portland-cementekről s az újabb vasbeton szerkezetekről tartott előadásokhoz.) A hajózó csatornákról a Magyar M. és Ép.- Egylet tárgyalásai cz: könyvben (1902.) megjelent a hajózó csatornákról tartott előadása. Ezenkívül jelentek meg czikkei a Magyarországban s Az Ujságban.
Munkái:
1 .A vágány kapcsolások számító módja. Bpest, 1888 (Kny. a M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből.)
2. Ajánlat az alsó Dunán Ó-Moldova- és Turn-Szeverin közt levő hajózási akadályok elhárításának módszerére. Bpest, 1890. (Kny. a M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből.).
3. A helyiérdekű vasutakról szóló törvények módosítása és kiegészítésére vonatkozó kérdőpontok és javaslatok (Bene Györgygyel és Pulszky Garibaldival együtt) Bpest, 1899. (Kny. a Heti Értesítőből.)
4. A román cementek összehasonlító vizsgálása és a gyakorlatban való felhasználásuk ellenőrzése (Zhuk Józseffel együtt.) Bpest, 1901.
5. Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve. Bpest, 1902.
6. A román- és portland-cementek szilárdulása pépben, habarcsban és betonban. Bpest, 1909.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1901., 1902.
Az Est. 1912. 296.
Önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
