Zichy Jenő gróf,
Zichy Jenő gróf,
b. titk. tan., főrendiházi tag, cs. és kir. kamarás, orsz. képv., a M. T. Akad. tiszteleti tagja, Z. Edmund gr. és hg. Odescalchi Paulina fia, szül. 1837. júl. 5. Sz.-Mihályon. Tanulmányait Székesfehérvárott kezdte s Németországban folytatta. 1860. Fehérmegye főszolgabírája, 1861. a bodajki kerület képviselője lett. Az 1876–9. éveket kivéve, mikor a székesfehérvári kiállítást rendezte, állandóan képviselő volt (1884-ben Budapest belvárosát képviselte). A hetvenes években ügyvédi oklevelet nyert. A közgazdaság, főleg az iparügyek terén igen jelentékeny működést fejtett ki. Angliában és Hollandiában 1866-ban a vízépítészetet és csatornázást tanulmányozta és sokat fáradozott az Alföld csatornázásának tervén. Ő szervezte az 1879-i székesfehérvári kiállítást, az 1885-i országos kiállításnak pedig alelnöke volt. 1880. az Orsz. Iparegyesület elnökévé választotta, melyet sikerült az Általános Iparegylettel egyesítenie. Nagy tevékenységet fejtett ki az iparoktatás terén is s Trefort Ágoston kérésére az elsőfokú ipariskolákat 86 városban szervezte. Kezdményezte a székesfehérvári Vörösmarty-szobor felállítását s az ottani állandó szinházat. Nagy feltünést keltettek Oroszországba és Ázsiába vezetett expeditiói, melyeknek czélja a magyarság eredetének kutatása volt; ezek közt főleg az 1898. expeditió volt nevezetes, mikor Tifliszből Kazánon, Tobolszkon, Omszkon, Irkutszkon és Urgán át Pekingbe érkezett, honnan 9 hónapi út után decz. 18-án tért vissza. Útjairól s az expeditio többi tagjainak kutatásairól nagy munkákban számolt be. A M. Tud. Akadémia 1899. tiszteleti tagjának választotta. A fővárosban gazdag gyüjteményeiből múzeumot létesített, mely 1901. nyilt meg. Meghalt 1906. decz. 26. Meránban.
Czikkei: Pester Lloyd (1868. 25. Recht. u. Gleichheit.); Arch. Ért. (1872. 73. Görz.); Nemzetg. Szemle (1882. Közgazdasági és társadalmi eszmetöredékek); Vas. Ujs. 1898. 37. Levél. 41. Levél a khinai határrul. 43. Levele Khinából); Orsz. Világ (1897. A magyar faj vándorlása. 1898. Ázsiából az Ország Világnak )
Munkái:
1. A Duna-tiszai, vagyis a Pest-Szeged, Szabadka és Kula közti csatorna ügyében. Pest, 1868. (német nyelven is).
2 . Emlékirat a magyar ipar fejlesztése érdekében. Bpest, 1880.
3. Az 1880. évi belga nemzeti kiállítás s a belga ipar fejlődéséről. Bpest, 1880.
4. Indítvány s törvényjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában. Székesfehérvár, 1880.
5. Magyarország fizetési és kereskedelmi mérlege. Budapest, 1882.
6. Nemzetgazdasági és társadalmi eszmetöredékek. Budapest. 1882. (Kny. a Nemzetg. Szemléből.)
7. A munkáskérdésről. Budapest, 1883.
8. A felsőházi törvényjavaslatról. Budapest, 1885.
9. A vámszövetség kérdéseinek megoldásáról. Budapest, 1886.
10. Országos vagy világkiállítás kell-e nemzetünk ezeréves ünnepére ? Budapest, 1891.
11. Podhorszky Lajos és a magyarság eredetére vonatkozó fölfedezései. Írta Gyürky András, egy nyilatkozattal Z. J. gróftól. Budapest, 1896.
12. A magyar faj vándorlása. Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai. I. kötet, Budapest, 1897.
13. Oroszországi és keletázsiai expeditiójának beszámolója. Budapest, 1899.
14. Zichy Jenő gróf szibériai útjáról. Budapest. 1899. (Kny. az Erd. Lapokból.)
15. A hazai iparpártolás elvének fönntartása a közszállításoknál (Gelléri Mórral együtt). Budapest, év n.
16. Programmbeszéde Székesfehérvár sz. kir. város választó polgáraihoz. Székesfehérvár, 1901.
17. Az önálló vámterületért. Székesfehérvár, 1902.
18. Harmadik ázsiai utazása. I. köt. Z. J. beszámolójával. Székesfehérvár, 1906.
19. Keleti kutatások a magyarság eredetének felderítése érdekében. Történelmi áttekintés és észleleteim, tapasztalataim különös tekintettel ezpeditióm eredményeire. (Harmadik ázsiai utazása VI. kötet.) Székesfehérvár, 1905.
Magyarország és Nagyvilág 1866. 10., 11., 1879. 20,
Képes Csal. Lapok. 1879. 624.
Családi Kör. 1879. 23.
Török Zs. Apró fényképek 169.
Leczkét az ipargrófnak. Válasz Z. J. gr. röpiratára 1883.
Gróf Z. J. élet és jellemrajza. 1884.
Függelék egy élet és jellemrajzhoz. 1884.
Puttonba az ipargróffal. 1884.
Vas. Ujs. 1879. 19., 1885. 18, 1893. 26., 1902. 50.
M. Nemzeti Zsebkönv. 1888.
Wurzbach Biogr. Lex. LX.
Szinnyei Repertoriumai.
Petrik és Kiszlingstein Könyvészetei.
Pallas Nagy Lex. XVI. és Pótk.
Sturm Orsz. Almanachjai.
Ország-Világ 1895. 31.
Ueber Land u. Meer. 1885. 15.
Gelléri, A magyar ipar úttörői. 290.
Akad. Tagajánlások 1899.
Budap. Hirlap. 1906. 355. 1907. 13
M. Állam 1906 295.
Századok. 1906.
Akad. Értesítő 1906.
Arch. Ért 1906.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
