Wosinszky Mór, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Wosinszky Mór,

apát-plébános, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, a Krakován honos W. József és a pesti illetőségű Glatz Katalin fia, szül. 1854. márcz. 28. Tolnán. Atyja az 1830. forradalom után mint gyógyszerész emigrált s utóbb Pesten telepedett le, hol befejezte orvosi tanulmányait (azután közel 50 évig működött Tolnán; utolsó 15 évét pedig fiánál Tolnán nyugalomban töltötte, hol 1896-ban meghalt.) W. tanulmányait a kalocsai gymnasiumban kezdette meg; a VI. osztályból a papi pályára lépett. 1871 őszén vették fel a pécsi papnevelőbe a philosophiai osztályba. 1872. aug. 15. szentelték fel áldozópappá Pécsett. Első káplán-állomása Gödrén (Baranyam.) volt, hol 1879-ig működött; ekkor az apáti plébániára került káplánnak. 1881. Lengyelre nevezték ki plébánosnak. Itt a gróf Apponyi Sándor családja körében kedvező alkalma nyilt nagyobb tudományos aspirációt szerezni. A helységben új iskolát építtetett. Lelkészi teendői mellett különben minden idejét a tudománynak szentelte. A történelem és régészet, elsősorban csupa véletlenségből a praehistorica jutott neki osztályrészül. Egy alkalommal gr. Apponyi Sándorral a lengyeli erdőben egy régi földvárra akadtak; a gróf nagylelkűségéből, ki aztán a nagyterjedelmű erdőt kivágatta, ott ásatásokat rendezett, melyeknek fényes eredménye volt, úgy hogy a bécsi congressus idején (1886.) 12,056 db lelettárgyat mutathatott fel. Megtalálta az itt tanyázott troglodyta kőkori népnek földbe vájt kerek lakó üregeit, szerszámok, edények, eszközök ezreivel; megtalálta az ősi népnek két nagy temetőjét is. Hazai és külföldi lapokban ismertette felfedezéseit, majd bemutatta azokat 1889-ben Bécsben és azon évben Párisban is előadások keretében. 1890. decz. 9. a m. tud. Akadémiában tartott felolvasást «Az őskorszak zsugorított helyzetű temetkezéséről.» Csakhamar a lengyeli ásatások híre külföldön is elterjedt, úgy hogy ezentúl a tudósok sokat látogatták. Hat évig (1882–1888) folytatta lengyeli ásatásait és azok leírását. E közben W-t egy jobb javadalomra, a patronatusban levő Závodra helyezték át. Már ez évben régészeti tanulmányok czéljából nagyobb útra indult; beutazta Németországot, Dániát, Svédországot és Norvegiát. 1887-ben felkereste Egyiptomot, Törökországot, Görögországot és a Szentföldet. 1887 őszén Apátra nevezték ki plébánosnak. Mindenütt ásott, kutatott, Apáton, Kölesden (Apponyi gróf felszólítására a «Csonthegyalji» telepet.) 1890–92. a Gerjen határában levő a kő- és bronzkor átmeneti időszakából való terramare dombot. 1892-ben ásta fel a murgai dombot és Alsó-Nyék határában a «Szőlőkert» dombot. 1889. a m: tudom. Akadémia archaeologiai bizottságának tagja s az országos Ethnographiai társulatban a paleonteologiai osztály előadója, 1890. a müncheni anthropologiai társulat levelező tagja, 1891. a római arkadiai akadémia tagja, 1892. máj. 9. pedig a m. tudom. Akadémia levelező tagja lett. Ezeken kívül több hazai és külföldi tudományos és közművelődési társulatok tagja volt. Püspöke 1890. a bonyhádi egyházkerület esperesévé nevezte ki; utóbb kapta a szekszárdi belvárosi plébánia javadalmát és 1901. a malocsádi czímzetes apátságot. 1895-ben gróf Zichy Jenő középázsiai expeditiójában is részt vett, mely azon év ápr. 30-tól aug. közepéig tartott. 1895-ben gróf Apponyi Sándorral felajánlotta Tolna vármegyének a lengyeli grófi kastélyban elhelyezett millenaris alkotás gyanánt a mintegy 12 ezer darabból álló gyűjteményét, ezzel megalapítva a tolnamegyei múzeumot, mely 1898. jún. 1. nyílt meg. Meghalt 1907. febr. 22. Szekszárdon. A m. tudom. Akadémiában 1908. jan. 27. Ortvay Tivadar tartott felette emlékbeszédet.

Czikkeit és egyéb munkálatait felsorolja Ortvay Emlékbeszédében és a M. tud. Akadémia nyomtatványainak jegyzéke.

Munkái:

1. Lourdes csoda-eseményei. Lassare Henriktől. Magyarítva a franczia eredetinek tizedik kiadása után. Bpest, 1884. (Folytatása és II. kötete «Francziaország lourdesi kegyhelyeinek.»)

2. Leletek a lengyeli őskori telepről. Bpest, 1885., 1890. Két rész. Öt horganyedzésű térképpel és 438 ábrával. (Németül: I., II., k. Bpest, 1888., 1890. Öt térképpel és 562 ábrával, a III. kötete is megjelent. Bpest, 1891. 36 ábrával. Pulszky Ferencz írt hozzá előszót.)

3. Karczolatok dán- és svédországi utamról. Szekszárd, 1888.

4. Keleti utam emlékei. Bpest, 1888.

5. Tolna vármegye története. Kiadja a vármegye közönsége. I. és II. kötet. Tolna vármegye az őskortól a honfoglalásig. 3600 ábrával és 3 térképpel. Bpest, 1896.

6. Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége. Bpest, 1904. (Értekezések a tört. tud. köréből. XX. 1.)

7. Bertrand Sándor, a m. tudom. Akadémia kültagjáról. Bpest, 1907. (Emlékbeszédek. XII. 8.)

Kiszlingstein Könyvészete.

M. Sion 1892. 715. l.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 1077. l.

Vasárnapi Ujság 1895. 19. sz. arczk., 1902. 36. sz. arczk.

M. Könyvészet 1904.

Petrik, M. Könyvészete 1886–1900.

M. Állam 1907. 46. sz.

Budapesti Hirlap 1907. 47. sz.

Ortvay Tivadar, Emlékbeszéd Wosinszky Mór fölött. Bpest, 1908. Fénynyom. arczk. (Emlékbeszédek XIII. 8.)

Herczegh Béla, W. életrajza. Szekszárd, 1908.