Wittelshöfer Lipót,
Wittelshöfer Lipót,
orvosdoktor, bécsi gyakorlóorvos és szerkesztő, kereskedelmi könyvvezető fia, szül. 1818. júl. 14. Nagy-Kanizsán (Zalam.); u. ott és Pesten (hova szüleivel költözött) tanult az ottani gymnasiumban és 1835. az egyetemen az orvosi tudomány első évét hallgatta; de már a következő évben Bécsben folytatta és 1841-ben ott tett doktorátust. Atyja halálával azonban kénytelen volt szintén Bécsben kórházi gyakorlatot folytatni. Innét gyakorlóorvosnak Győrbe költözött, hol csakhamar megyei tiszteleti orvos lett; részt vett az 1848. magyar szabadságharczban, előbb mint nemzetőr, azután mint honvédtörzsorvos, végre mint a győri katonai kórház főorvosa, hol a szabadságharcz után is megmaradt, sőt érdemeiért az osztrák emlékéremben is részesült. Azonban ellenfeleinek áskálódása miatt 1850. kénytelen volt Győrt elhagyni és Bécsben telepedett le; megalapította 1851-ben az első orvosi hetilapot Ausztriában és Németországban; a «Wiener Medicinische Wochenschritft»-et; mely lapnak, noha körülbelül harminczszor lefoglalták és szerzőjét pörbe idézték, 1875-ben megérhette huszonöt éves jubileumát és W. haláláig szerkesztette. A bécsi világkiállítás (1873) alkalmával őt bízták meg az orvosi pavillon felállításával; ezért úgy a bel- mint a külföldi hatalmasságoktól kitüntetésben részesült. Ekkor megalapította a «Militärarzt» cz. melléklapját. Meghalt 1889. jan. 8. Bécsben.
Munkái:
1. Homo et ejus praerogativa jure naturae. Dissertatio inaug. medico-physica. Vindobonae, 1841.
2. Wein's Heil- und Humanitäts-Anstalten, ihre Geschichte Beschreibung und Einrichtung. Wien, 1854.
3. Die Versorgungshäuser in Wien. Wien, 1858.
Szerkesztette az említetteken kívül a Taschenbuch für Civilärzte (1851-től) és a Taschenbuch für Feldärzte (1859-től) cz. két naptárt.
Szinnyei Könyvészete.
Wurzbach, Biogr. Lexikon LVII. 155. l.
Pesti Napló 1889. 9. sz. (Nekr.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
