Wenckheim Béla,
Wenckheim Béla,
cs. és kir. val. b. t. tanácsos, a sz. István- és Lipót-rendek nagy keresztese, Ő Felsége személye körül volt m. kir. miniszter és miniszterelnök, W. József báró cs. és kir. kamarás, Aradmegye főispánja és br. Orczy Terézia fia, szül. 1811. febr. 16. Pesten; ugyanitt végezte tanulmányait; már 16 éves korában elvégezte a jogot; egy évig patvarista s egy évig jurátus volt; 19. évében elnyerte az ügyvédi diplomát. Az ifjúság közt Pozsonyban és Pesten jelentékeny szerepet vitt. 1831. okt. 26. Békésmegye aljegyzőjének választotta, 1832. okt. 25. már táblabiró és 1837. ápr. 17. Békésmegye alispánja lett és 1839. a megye országgyűlési követévé választotta. Az országgyűlésen a megtámadott nemzeti jogok érdekében nemes hévvel szólalt fel és egy ízben gr. Ráday Gedeon ügyében kiváló beszédet mondott, melyet a magyar szónoklat remekei közé soroltak. Felszólalásai által nagyobb tekintélyre tett szert. 1840-ben a büntető és javító rendszer kidolgozására kiküldött bizottságba választották. Kiváló érdemeket szerzett társadalmi téren; kiküszöbölni igyekezett azt a bizonyos betyárizmust, finomabb, műveltebb modort honosított meg a 30-as években, midőn egyik arczképen ő is még makrapipával szerepel. Azok közé tartozott, kiket gróf Széchenyi István gyűjtött maga köré; közreműködött az Akadémia, a Nemzeti Kaszinó, a lóversenyek, a csákói vadászegylet és a békésmegyei gazdasági egyesület megalapításában. 1848-ban Békésmegye főispánja és István főherzegnek, Magyarország nádorának főudvarmestere lett. A szabadságharcz alatt a békésmegyei honvédzászlóalj szervezésében élénk részt vett. A szabadságharcz után menekülnie kellett. Az alkotmányos korszak hajnalán 1861-ben Békésmegye főispánjának nevezték ki. Egyik nemes jellemvonása volt, hogy azon tisztviselőknek, kik fizetésükből nem tudták családjukat eltartani, a maga erszényéből juttatott fizetést. Az új-korszak első felelős magyar minisztériumába 1867. belügyminiszterré neveztetett ki. Ez állásról betegsége miatt utóbb le kellett mondania. De már 1871. ismét belépett a kabinetbe és attól fogva állandóan annak tagja volt; az Andrássy-, Lónyay-, Szlávy-, Bittó- és Tisza-kabinetekben az Ő Felsége a személye körüli miniszteriumot vezette, a pártok közötti fuzió alkalmával ő volt egy ideig a miniszterelnök. Ő Felségénél kiváló kegyben állott. A parlamentben ritkán szólalt fel; legutóbbi nagyobb felszólalását a kiegyezési tárgyalásokkor a bankkérdésről tartotta. Politikai szereplése leginkább abból állott, hogy az udvarnál az «ellentétes áramlatok» közt közvetített és a magyar irányt igyekezett képviselni. Kitünő lovas volt és a hazai sportügy egyik leglelkesebb támogatóját bírta benne. Önzetlen és tettrekész hazafiság mintaképe volt. Meghalt 1879. júl. 7. Budapesten.
Czikkei a Vadász- és Versenylapban és a gazdasági lapokban jelentek meg, országgyűlesi beszédei a Naplókban vannak. Beszéde gróf Károlyi Györgynek főispáni székébe 1842. máj. 16–17. beiktatása alkalmával (Békésmegye örömünnepe. Buda, 1842. cz. munkában); A magyarhoni hajózás emlékei, története. 2 nagy és 2 kis képpel (a Hazai Vadászatok Pest, 1857. cz. munkában).
W. B. bárónak, kinek lótenyésztésünk föllendülése körül kiváló érdemei vannak, a kormány Kisbéren (Komáromm.) lovasszobrot állíttatott fel, melyet Fadrusz készített.
Vadász- és Versenylap 1859. 34. sz. (Bérczy), 1874. 25. sz.
Vasárnapí Ujság 1862. 3. sz. arczk., 1875. 10. arczk., 1878. 45. arczk., 1879. 28. sz.
Ország Tükre 1862. 4. sz. köny. arczk.
Hazánk és Külföld 1866. 21. arczk., 1867. 11. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 12. arczk., 1879. 28. arczk.
Országgyűlési Emlékkönyv 1867. 454. l.
Kákay Aranyos No. 3. Még újabb fény- és árnyképek. Bpest, 1878.
1879: Békésmegyei Közlöny 68., Békésmegyei Hiradó 16 ., 1880. 39., 42–47. sz. /Zsilinszky M.), Főv. Lapok 125., 155. sz., Pesti Napló 163., 164., Ellenőr 327., 328., A Hon 163., 164., Magyarország 187., Közvélemény 186., M. Lapok 156., Egyetértés 186 ., Pesti Hirlap 186., Családi Kör 28. sz.
Őry G. György, Báró Wenckheim Béla emléke. 5 rajztáblával. Arad, 1880.
Galgóczy Károly Emlékkönyve. Bpest, 1885. V. 121. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon LIV. 264. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1017., XVIII. 811. l. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
