Weisz Berthold, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Weisz Berthold,

nagyiparos és volt országgyűlési képviselő, szül. 1845-ben Budapesten; a gymnasiumot és kereskedelmi akadémiát elvégezve, nemzetgazdasági és jogi tanulmányokkal foglalkozott. 1871. a kereskedelmi pályára lépett és 1880 óta a nagyipar terén munkálkodik. 1876. tagja lett a tőzsdebiróságnak. 1879. nagy része volt a viczinális vasutak országos felkarolásában, valamint a 80-as években az ipar fejlesztését czélzó törvények előkészítésében. A 80-as évek közepén megalapította a magyar konzervgyárat, az érczárú- és tölténygyárat Budapesten és Berlinben, a szövő- és kötőgyárat Váczon, Selmeczbányán és Kőszegen s részt vett a fegyvergyár újjászervezésében, a Danubius hajógyár s a rózsadombi fonó- és szövőgyár létesítésében. Ő kezdeményezte a magántisztviselők országos nyugdíjintézetét is. Részt vett több pénzintézet vezetésében s többek közt a vidéki takarékpénztárak központi jelzálogbankjának eszméjét ő pendítette meg. Fővárosi bizottsági tag s a kereskedelmi és iparkamara tagja. Az 1896. és 1901. választások alkalmával a nagy-ajtai (Háromszékm.) kerület választotta meg országgyűlési képviselővé szabadelvű programmal.

A nemzetgazdasági szakirodalom terén folytonos hirlapi tevékenységet fejtett ki.

Munkái:

1. Közgazdászati és közegészségi állapotok, tekintettel Pestre. Pest, 1869.

2. A jegybankügy reformja. Tekintettel az osztrák-magyar bankviszonyokra. Pest, 1870. (Németül: Pest, 1870.)

3. Kereskedelmi hódítások. Bpest, 1886. (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből, Németül: Bpest, 1886.)

4 . Budapest érdekei és a keleti vasút. Bpest, 1887.

5 . Az osztrák-magyar bank új alapszabályai. Bpest, 1898.

6 .Takarékpénztáraink reformja. Bpest, 1899.

Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886–1900.

Ország-Világ 1896. 50. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 811. l.

Sturm, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 393. l.