Viszota Gyula,
Viszota Gyula,
bölcseleti doktor, áll. főgymnasiumi igazgató, szül. 1871. febr. 5. Ercsin (Fehérm.), hol atyja és nagyatyja majdnem egy századig működtek mint kántortanítók. Gymnasiumi tanulmányait (1880–88) a budapesti II. ker kir. kath. egyetemi főgymnaisumában, egyetemi tanulmányait pedig (1888–92) a budapesti tudom. egyetemen végezte; ugyanitt tett doktorátust is. Tanulmányainak és egy éves önkéntesi szolgálatának befejeztével 1893-ban a soproni áll. főreáliskolához neveztetett ki helyettes, majd rendes tanárnak s innét 1901-ben a budapesti VI. kerületi áll. főgymnasiumhoz helyeztetett át. 1907. megbízást nyert a X. ker. kőbányai áll. főgymnaisum szervezésére s jelenleg ezen intézetnek igazgatója.
Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban: Budapesti Hirlap (1898. Dunántúl-Tiszántúl, 1904. A Lenkey-század); a M. Nyelvőr (1898. Régi magyar közmondások); M. Kritika (1898. Margalits M. Közmondásairól, Kugler Emléklapjáról, Beőthy Irodalomtörténetéről, 1899. Csapó Kisfaludy és Horatius párhuzamáról, Bellágh, Pázmány, Kempis Krisztus követése kiadásáról, az Eperjesi Széchenyi-kör 1899. Évkönyvéről, a Dugonics-Társaság 1899. Évkönyvéről; Műcsarnok (a soproni képkiállításról); Orsz. Középiskolai Tanáregylet Közlönye, M. Középiskola, Irodalomtörténeti Közlemények (1898. Kisfaludy Károly: Murányvár ostromának forrása, 1903. Dobozy Mihály és hitvese költői feldolgozásai, 1906. Kazinczy Ferencz jegyzetei, 1907. Kisfaludy Sándor Ulysses és Penelope cz. drámájának forrásai); Otthon (1901. A Murányi Vénusz a magyar költészetben); Tanulók Lapja (1901. A Rákosi szántó dala és a Szózat ellendala); Akadémiai Értesítő (1901. Egykori tudósítások az Akadémia megalapításáról, 1904. A M. T. Akadémia czímére, 1906. Tagajánlások az Akadémiában, 1907. Kisfaludy Sándor a recensiókról, Eötvös és Trefort tervezett magyar folyóirata, a «Pesti Havi Irat», Gróf Teleki József mellszobra az Akadémiában, A Stadium megírásának története, 1908. Bajza József levele Széchenyihez az Aurora és Tudománytár ügyében, 1909. Széchenyi és Kazinczy, Az Akadémia emlékserlegei, Kisfaludy Sándor és az 1809. insurrectio, Kazinczy Ferenc működése az Akadémiában, 1910. A Tudománytár története, 1911. Kisfaludy Sándor és a M. T. Társaság, Vörösmarty Mihálynak akadémiai folyóirat tervezete, Széchenyi és Czuczor Gergely); Budapesti Szemle (1903. A Kelet Népe történetéhez, 1904. Széchenyi politikája 1842–45-ben, 1905. A Stadium megjelenésének és eltiltásának története, 1907. Széchenyi első műve, 1909. A Hitel második kiadása, Széchenyi, Vörösmarty és az Akadémia működésének első évei; Széchenyi, Kossuth és a gyáralapító-társaság, 1910. Kossuth Lajosnak egy betiltott vezérczikke 1846-ból); Kisfaludy-Társaság Évlapjai (1903. 38. k. Kisfaludy Károly hagyatéka, 39. k. Kisfaludy Károly mint hirlapíró); Egyet. Philologiai Közlöny (1903. (Czuczor és Vörösmarty hivatalos magyar nyelvtanai, 1907. Kisfaludy Sándor ismeretlen levelei, 1909. Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban cz. költeménye első alakjában); Gazdaságtörténelmi Szemle (1904. Gróf Széchenyi és a magyarországi lóversenyek); M. Nyelv (1905–06. Az ön története, 1906. Az Akadémia és az Országgyűlés a «honosítás» szóról, 1908–1909. A névelő, A M. T. Társaság Zsebszótárának történetéhez, A Magyar Tudós-Társaság nagy szótárának története); Művészeti (1905. Egy művésztársaság eszméje 1831–32-ben, 1907. Ferenczy István és az Akadémia, Barabás Miklós és Markó Károly akadémiai tagsága); Vasárnapi Ujság (1905. Gróf Széchenyi Istán levele a nemzetiségi kérdésről, 1906. Gr. Széchenyi István első nyomtatott könyve, Kossuth Lajos levele Széchenyihez a lánczhídi nyilatkozat ügyében, Deák, Eötvös és Széchenyi Kossuth Pesti Hirlapjáról, 1910. Széchenyi István és múzsája); Századok (1907. Széchenyi iskolai bizonyítványai, 1909. József nádor és az 1809. nemesi felkelés); Magyarország (1907. Adatok Kossuth Lajos hirlapírói működéséhez); Közgazdasági Szemle (1907. A parasztkérdés a skandináv népeknél, különösen a dánoknál); M. Mérnök és Építészegyleti Közlönye (1909. Gr. Széchenyi István és a soproni gőzmalom, 1910. Szegedi gőzmalmi terv 1842-ből); M. Középiskola (1909. Széchenyi István tanítóiról).
Munkái:
1. Széchy Mária a drámai költészetben. Bpest, 1892. Bölcsészettudori értekezés.
2. Fessler hatása Kisfaludy Károlyra. U. ott, 1900. (Különny. az Irodalomtörténeti Közleményekből.)
3. Gróf Széchenyi István és Sopron vármegye. U. ott, 1902. (Különny. a Budapesti Szemléből.)
4. Kisfaludy Károly hagyatéka. U. ott, 1903. (Különny. a Budapesti Szemléből.)
5. Gróf Széchenyi István és a magyarországi lóversenyek megalapítása. U. ott, 1904.
6. A Stadium megjelenésének története. U. ott, 1905. (Széchenyi István gróf munkái II. kötet. Bevezetés.)
7. Révai, Verseghy és a tiszti szótárak. U. ott, 1905. (Különny. a Nyelvtudományi Közleményekből.)
8. A M. T. Akadémia Széchenyi-múzeumának tárgyjegyzéke. U. ott, 1905. (Szily Kálmánnal.)
9. Széchenyi und Metternich. U. ott, 1907. (Különny. a Pester Lloydból.)
10. Széchenyi István és a pesti hengermalom. U. ott, 1910. (Függelékben Széchenyinek kiadatlan iratairól. Különny. a Századokból és a Tört. Tárból.)
11. Széchenyi és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. U. ott, 1910.
Kárpáti: A soproni m. kir. áll. főreáliskola története.
M. Könyvészet 1905.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
