Váry Gellért, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Váry Gellért,

kegyes tanítórendi áldozópap, tiszt. kormánysegéd, érdemesült újonczmester, az egyetemes rendi kormánytanács tagja Rómában, szül. 1843. febr. 3. Csongrádon; a gymnasium hat osztályát elvégezvén, 1858. szept. 22. a kegyesrendbe lépett. Tanulmányai és a tanári vizsgálat befejezése után 1862-től a tanári pályán működött. Ezen évben Meister családi nevét Váryra változtatta. Tanított 1863-ig Szegeden, Váczon, Pesten 1804–66., Kecskeméten 1866–73., Váczon 1873–92; ez utóbbi helyen az ujoncznövendékek mestere volt; az 1891–92. iskolai évben mint rendi kormányzó Nyitrára került, és azóta ott működik.

Czikkei a Tanügyi Füzetekben (I. 1867. Tanuljunk-e görögül?), a Kecskeméti Lapokban (1873.. 7–9. sz. A szláv irodalom legrégibb emlékei), a Figyelőben (1876. Nemzetség és irodalom, 1877. Hazai irodalmunk klassikai elemei); az Uj Időkben (1876. A görögök szellemi utóélete); a Délibábban (1877. A bizánti műveltség szelleme, 1878. Három nagy költemény, műveltségtörténeti trilogia). a M. Koronában (1877. 88–102. sz. A Homeros-korabeli műveltség, 1878. 2–7. sz. A magyarság irodalmi fejlődése, 183–193. sz. A biblia és a klasszikusok).

Munkái:

1. A kísértet. Írta Turgeneff István, ford. Vácz, 1874.

2. Huszonöt év a kegyesrend irodalmi életéből 1850–1875. U. ott, 1877. (Ism. Irod. Szemle 7. sz.).

3. Rajzolatok a görög műveltség világából. U. ott, 1879.

4. A görög műveltség története. U. ott, 1879.

5. A magyar műveltség képei. U. ott, 1881. (Különny. a váczi főgymnasium Értesítőjéből).

6. Az árvaleányhaj. U. ott, 1882.

7. Calazanti szent József, a kegyes tanítórend alapítója. U. ott, 1883.

8. Az irodalom bölcsészete. U. ott, 1884.

Petrik Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészete.

Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 242. l.