Tóth Kálmán,
Tóth Kálmán,
költő, hirlapíró és szerkesztő, a m. tudom. Akadémia levelező, a Kisfaludy-társaság rendes tagja, Tóth György Grassalkovich herczeg uradalmi főszámvevője és Nigszthy Teréz fia, szül. 1831. márcz. 30. Baján (Bács-Bodroghm.); gyermekéveit szülőhelyén töltötte s ott járt a gymnasiumba. Szűlői kívánságára 1845. Pannonhalmán a benczés-szerzetbe lépett; de betegeskedvén, abból 1846. kilépett és tanulmányait Pécsett folytatta, hol két bölcseleti évet végzett. Már ekkor és itt kedvelte meg a magyar költészetet, különösen Petőfit. 1847-ben álnév alatt az Életképekbe írt. Ez év őszén Pestre jött s okt. az egyetemen katonai tanokat kezdett hallgatni. Azonban 1848 elején, midőn Windisch-Graetz herczeg a fővárost elfoglalta, elhagyta Pestet és a bácskai hadosztályba lépett, hol mint dandárnoki segéd alkalmaztatott, a csurogi és sinki csatározásokban jelen volt, később pedig a Perczel-Dembinszky hadtestnél mint hadnagy szolgált, előbb az irodában, majd a csatatéren, és a szabadságharcz utolsó heteiben a szegedi és temesvári ütközetekben is részt vett. Innét szerencsésen haza menekülvén, otthon lappangott, majd biztosságban érezvén magát, 1851-ben Pesten telepedett meg, hogy az irodalomnak éljen és a Nagy Ignácz Hölgyfutárjának segédszerkesztője, 1856. ápr. 1. pedig felelős szerkesztője lett, mely lapot 1861. jún. 30-ig szerkesztette. 1856-ban nőül vette Majthényi Flóra költőnőt (kitől 1868. elvált). 1860. febr. a Kisfaludy-Társaság tagjának választotta; 1861. decz. 20. pedig a m. tudom. Akadémia tagja lett. Ekkor T. sajtóvétség miatt börtönben ülvén, a helytartó gr. Pálffy Móricz csak három évvel később hagyta helyben megválasztatását. 1860. jún. 4. megindította a Bolond Miskát; előfizetői 7000-re emelkedtek s Kipfelhauser (kit a germanisatió nevetségessé tételére gondolt ki) oly népszerű alak lett, hogy midőn Kipfelhauser költeményeire előfizetést nyitott, a kis versfüzetet 10,000-nél több példányban kellett nyomatni. E lapban jelent meg T. «Tizenharmadik seb» cz. novellája is; a Bolond Miskát 1873 végeig szerkesztette. A lap 1862. okt. az akkori abszolút katonai törvényszék által 3 hónapra felfüggesztetett és a szerkesztő két havi, a kiadó egy havi fogságra és 200 frt pénzbirságra ítéltetett; ezen szünetelési időre az előfizetőket «Röppentyűk» és «Krampuszok» cz. képes humorisztikus füzetekkel kárpótolták. Ez időtájt leginkább a politika kezdé elfoglalni; az 1865. országgyűlésre Baja városa választotta kégviselővé s egész 1876-ig folyvást tagja volt a képviselőháznak, kezdetben a Deákpárton, majd a balközépen, később a szabadelvűpárton, végre az egyesült ellenzéken. Baja helybeli érdekein kívül, a hirlapbélyeg eltörlése az a reform, mely leginkább az ő indítványozásának köszönhető. 1864. jan. 1. alapította a Fővárosi Lapok cz. szépirodalmi napilapot, melyet haláláig szerkesztett. Utolsó éveiben hátgerinczbajban szenvedett; 1879. őszén szélhűdés érte, mely jobb karját és jobb lábát megbénítá. Gyógyítás végett a Batizfalvy-féle városligeti intézetbe vitték rokonai, honnét néhány hónapi ápolás után javulva érkezett haza; itt azonban a szélhűdés tünetei ismétlődtek és tizenhathónapi ágyhoz szegzett betegség után 1881. február 3-án meghalt. A Kisfaludy-társaságban 1882. febr. 12. Vadnay Károly tartott fölötte emlékbeszédet. Szülővárosa Baja 1894. jún. 3. szobrot (Bezerédi Gyula műve) emelt emlékének és szülőházát emléktáblával jelölte meg.
Az irodalomban pár színdarabján és politikai költészetén kívül főleg szerelmi dalai és hazafias költeményei által az 50-es és 60-as években legnépszerűbb lett: úgyannyira, hogy csaknem minden szépirodalmi vállalatban jelentek meg költeményei.
Munkái:
1. Kinizsi Pál. Népies hősköltemény 10 énekben. Képekkel. Pest, 1853. (Több kiadásban jelent meg mint népies ponyvairodalmi termék Bucsánszkynál 3. kiadás. U. ott, 1862. utoljára Budapesten 1904-ben Rózsánál. Németül: ford., Wiener. Pest, 1855., Meerheimb Richard. U. ott, 1865).
2. Szerelmi vadrózsák. Pest, 1853–54. Két füzet, (az 1852. decz. 28. kelt eredeti szerződés szerint T. Müller Gyula kiadó könyvárusnak az 1. füzetből 500 példányt 50 frtért eladott).
3. Költeményei. Kiadta Nagy Ignácz. A szerző arczk. U. ott, 1854.
4. Száz új költemény. Szeged, 1856. (2. kiadás. U. ott, 1881.).
5. Egy királyné, dr. 4 felv. Pest, 1858. (A M. tudom. Akadémia által száz aranynyal jutalmazott pályamű. Először a Nemzeti Szinházban 1860. decz. 17.; haláláig körülbelül százszor adták a budapesti színpadon).
6. Összes költeményei. Pest, 1860. Két kötet. Aczélny. arczk.
7. Kipfelhauser költeményei. U. ott, 1861.
8. Bolond Miska költeményei. Kiadta Tóth Kálmán. U. ott, 1866.
9. Ujabb költeményei. U. ott, 1868.
10. Nők az alkotmányban, vígj. 3 felv. U. ott, 1871. (Nemzeti Színház Könyvtára 5. Először a Nemzeti Színházban 1871. febr. 24., tíz hó alatt Pesten és Budán mintegy 16-szor került színre).
11. Huszonöt év után. Válogatott költeményei. U. ott, 1873. Két kötet. (Családi Kör Könyvtára 1., 9. Ism. P. Napló 30. sz.).
12. Salamon. Elbeszélő költemény. Bpest, 1873.
13. Az ördög párnája, népszínmű 3 felv., zenéje Alaga Gézától. U. ott, 1875. (Először a Nemzeti Színházban 1875. okt. 22.).
14. Irka-firkák. Elbeszélések, emlékjegyzetek, novellák, jellemvázlatok s több effélék. U. ott, 1877. (M. Könyvesház IV. 38–40.).
15. Összegyűjtött költeményei. Első teljes kiadás. U. ott, 1878. Szerző aczélm. arczk. (Ism. Közvélemény 55., 56., P. Napló 133. sz.).
16. Összes költeményei. Első teljes végleges kiadás. U. ott, 1888. Két kötet. (A M. Nemzet Családi Könyvtára LIX., LX. Az 1878 óta megjelent költeményeivel bővítve).
17. A király házasodik, vígj. 3 felv. U. ott, 1898. (M. Könyvtár 38. Először a N. Színházban 1863. nov. 7.).
18. Összes költeményei. Bevezetéssel ellátta Endrődi Sándor. U. ott, 1902. Két kötet.
19. Válogatott költeményei. Magyar művészek rajzaival. Bevezetéssel ellátta Endrődi Sándor. U. ott, 1902. Fénynyom. arzck. (Remekírók Képes Könyvtára).
20. Válogatott költeményei. Az ifjúság számára összeválogatta Lengyel Laura. T. K. életrajzával és arczk. U. ott, 1904. (Kis Könyvtár 71., 72.).
Költeményeit németre fordította Zerkowitz Sidonia: «Zwanzig Gedichte von Koloman Tóth.» Wien, 1874.
Szerkesztette a Színházi Naptárt 1857-re (Gr. Bethlen Miklóssal és Dobsa Lajossal); a Zöld ördög Naptárát 1861-re; Kipfelhauser Naptárát 1862., 1863., 1864-re; a Honvédmenház könyvét. Pest, 1870.
Levelei: Roboz Istvánhoz, Baja, júl. 2. 1852. (Pesti Hirlap 1908. 200. sz.); Egresy Gáborhoz 1857. (Irodalomtörténeti Közlemények 1903. 238. l.); kiadatlan levelei, közli Szana Tamás (P. Napló 1889. 249., 250. sz.).
Kéziratban: Puszták rózsája, színmű 3 szakaszban (1850); Az utolsó Zách, dr. 4 felv. (először adták 1858. márcz. 27. a pesti Nemzeti Színházban); A harmadik magyar király, dr. 5 felv. (először 1860. jún. 18); Dobó Katicza tört. népszínmű 3 felv.; Kis hóbortos, vígj. (1878.)
Álnevei: Zöld Ördög, Mátyás Mátyás és Kipfelhauser.
Jelenkor, Encyclopaedia. 308. l.
Arczkép-Album. Pest, 1856. I. arczk. (Kőnyomat Barabástól).
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 593., II. 419. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai Uj F. I. k. 16. l. XVII. 241–279. l. (Emlékezete, Vadnay Károlytól).
Hölgyfutár 1862. 46. l.
Ország Tükre 1862. 22. sz. arczk. (Kőny. Marastonitól).
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 16. sz. arczk. (Vadnay K.).
Családi Kör 1866. 15. sz. kőny. arczk.
Képes Világ 1866. arczk.
Hazánk és a Külföld 1868. 52. sz. arczk.
Budapesti Közlöny 1869. 70. sz.
Igazmondó 1870. 19. sz. arczk.
Fővárosi Lapok 1872. 295., 296. sz. (Emlékjegyzetek.).
Honvéd Naptár 1873. 21. l. arczk.
Vutkovich Sándor, Magyar Írók Albuma. Pozsony, 1873. 309–314. l.
Nemzeti Nagy Képes Naptár 874. 33., 35. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1877. 52. sz. arczk., 1894. 22. sz. (Szoborrajza, szülőháza és emlékalbuma).
Koszorú II. 1879. (Szana T.) V. 1881. (Prém József).
Lauka, Multról a jelennek. Bpest, 1879.
Pesti Hirlap 1881. 34., 36., 1882. 78. sz. (Jakab Elek).
Bajai Közlöny 1881. 11., 17., 37., 1893. 12., 13., 22. sz.
1881: Ellenőr 59., 60., Magyarország 34., Bácska 6. sz., Koszorú V. (Prém), Ország-Világ II. 258. l., 1894. 23. sz. arczk.
Délmagyarországi Lapok 1882. 37. sz.
Akadémiai Almanach 1882. 252. l.
Wurzbach. Biogr. Lexikon. Wien, 1882. XLVI. 230. l.
Figyelő XVII. 268.
Bars 1885. 47. sat. sz.
Alföldi Képes Ujság 1887. 28. sz.
M. Helikon. Pozsony. I. oszt. 3. k. 37. sz. (Szana T.).
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886–1900.
Tasnád és Orosházi Közlöny 1890. 21. sz. (Ozoray, Tóth K. és az öreg Bucsánszky).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Szemle 1889. 36. sz.
Ágai, Por és hamu. Bpest, 1892.
T. Kálmán Emlék-Albuma. Szerk. Horváth Cyrill. Baja, 1894.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 290. l. (Négyesy L.).
Magyarország Vármegyéi. Bács-Bodrogh vármegye. Bpest, év n.
Budapest 1907. 96. sz. (A Tóth-család, Prémtől).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
