Tóth János, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Tóth János,

theologiai doktor és papnevelő-intézeti tanár, a kis seminarium kormányzója és czímzetes kanonok, szül. 1856. júl. 26. Nagy-Surányban (Nyitram.); középiskoláit Érsekujvárt, Győrött és Nyitrán, a theologiát Bécsben a Pazmaneumban végezte. 1869. pappá szentelték. Káplán volt Kovarczon, Felső-Elefánton, Szkacsánban. 1881. a bécsi Augustineumba küldték, hol 1884. theologiai doktor lett. 1885. szeptembertől az egyházjog és történelem tanára a nyitrai papnevelő intézetben, egyúttal a több mint 60,000 kötetes nyilvános Roskoványi-könyvtár kezelője volt. Meghalt 1907. júl. elején Görzben.

A M. Államnak 1885. jan.-tól belmunkatársa volt; írt utitárczákat a Kath. Szemlébe (1887., 1889., 1893.), franczia, angol, olasz, spanyol és orosz nyelvből fordított elbeszéléseket.

Munkái:

1. Callista. Newmann bíbornok után angolból ford. Bpest, 1883.

2. Nyitráról Lurdesba és Párisba. Nyitra, 1887.

3. Az egyház Észak-Amerikában. U. ott, 1892.

4. Adatok a nyitrai papnevelde történetéből. (Kézirat gyanánt). U. ott, 1905.

5. Dubrovszky. Elbeszélés. Írta Puskin Sándor, ford. U. ott, 1905. (Különny. a Nyitramegyei Szemléből).

Szerkesztette a Nyitramegyei Szemle cz. politikai hetilapot, melyet ő alapított, 1893-tól 1906. végéig.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 290. l.

M. Könyvészet 1905.

M. Állam 1907. 285. sz. 155. sz. (Nekr.).