Tisza Lajos (boros-jenői)
Tisza Lajos (boros-jenői)
gróf, volt közlekedésügyi miniszter, T. Kálmán testvéröcscse, szül. 1832. szeptember 12. Geszten; Szőnyi Pál vezetése alatt házi nevelésben részesült; 1847. vizsgálatot tett a bölcseletből a debreczeni kollegiumban. 1848. végezte el felsőbb tanulmányait, majd Szűcs Lajos vezetése alatt a jogi tanfolyamot. A szabadságharcz leveretése után testvéreivel együtt berlini egyetemet látogatta. Majd nagyobb körutat tett Keleten s bejárta Egyptomot. Az abszolutizmus idején ref. egyházi és iskolai ügyekben élénk tevékenységet fejtett ki mint segédgondnok. 1861-ben az ugrai kerület képviselője és a határozati párt híve volt; 1865-ben Deák-párti programmal újra képviselő, 1867. Bihar megye főispánja lett. Nemsokára kilépett a vármegye szolgálatából és alelnöke lett a fővárosi közmunkatanácsnak. 1869. cs. és kir. kamarási czímet és jelleget kapott a királytól. 1871. jún. 21. Andrássy a közlekedésügyi tárczát bízta rá, de ezen állásától három év mulva visszalépett és Kerkápolyval beutazta Olaszországot; majd Kelet-Indiában és Afrikában utazott. 1873. titkos tanácsos, a harmadosztályú vaskorona-rend és 1881-től a Lipót-rend nagykeresztese lett. 1874. a dicső-szent-mártoni kerület választotta képviselőnek. 1879., midőn a borzasztó árvíz Szegedet elöntötte, őt küldte ki a kormány ki. biztosnak a mentési munkálatok és Szeged városának, valamint a Tiszapart újjáépítésének vezetésére. Ebbeli érdemeiért Szeged díszpolgárának választotta, arczképét tanácsterme számára lefesttette és egy utczát nevezett el nevéről; a király pedig 1883. decz. 22. grófi rangra emelte, szegedi előnévvel. 1884-től állandóan mint Szeged I. kerületi képviselője foglalt helyet a parlamentben. Az új országház létesítése körül kiváló érdemei vannak. 1885. márczius 14-től a dunamelléki ref. egyházkerület főgondnoka; A Deák-szobor, valamint az új parlament építési végrehajtó bizottságának elnöke, a delegáczióban is ismételten elnök volt. Ő volt annak idején a magyar közművelődési egyesületek budapesti országos kongresszusának, utóbb az országos erdészeti egyesületnek elnöke; 1892. nov. 19-től 1894. jún. 10-ig Wekerle miniszterelnöksége alatt a király személye körüli miniszter volt. Valóságos belső titkos tanácsos, cs. és kir. kamarás, a Lipót-rend nagykeresztese volt. 1893. a kőszegi hadgyakorlat alkalmából a vörössas-rend első osztályát kapta a német császártól. Azonkívül számos külföldi rendjel tulajdonosa volt. Meghalt 1898. jan. 26. Budapesten.
Két festménye maradt fen, egyik 1891-ből, mely Munkácsy Mihálylyal együtt ábrázolja, a másik az országos erdészeti egyesület budapesti nagytermében. 1904. jún. 12. Szegeden szobrot állítottak neki.
Czikkeket írt a Vasárnapi Ujságba (1856), a Vadász- és Versenylapba (1858–60).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Nemzeti Nagy Képes Naptár 1872. 132. l. arczk.
Ország-Világ naptára 1873. 19. l. arczk.
Tisza Lajos és udvara Szegeden. Fény- és árnyképek Irta egy ismeretlen. Bpest, 1880.
Szabadelvűpárti Naptár 1885-re 269. l. arczk.
Prot. Nagy Képes Naptár 1886-ra.
Ország-Világ 1887. 42. sz. arczk., 1898. 5. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 214. l., II. Pótkötet 1904. 734. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 367. l.
1898: Nemzet 27. sz. (Mikszáth). Vasárnapi Ujság 5. sz. arczk., 1904. 25. sz. Képpel.
Néhai gróf Tisza Lajos egyházi és egyházkerületi főgondnok gyászemlékünnepén 1898. márcz. 6. a budapesti Kálvin-téri református templomban mondott imák és emlékbeszéd. Bpest, 1898.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Nemes Családok. Bpest, 1905. I. 623. l. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
