Than Károly (apáti),
Than Károly (apáti),
orvosdoktor, egyetemi rendes tanár, a m. tudom. Akadémia másodelnöke s főrendiházi tag, Th. János Keresztély cs. kir. adószedő és Schrott Julia fia, szül. 1834. decz. 20. Ó-Becsén. 1848. okt. 15. lett honvéd és részt vett a szabadságharczban előbb mint tüzér főlövész, később mint tűzmester Bem hadseregében; kilencz csatában vett részt és Vizaknánál megsebesült. A zsibói fegyverletétel után a gyógyszerészi pályára lépett és Szimonidesz Antalnál meg Rohrbach Antalnál sok chemiai ismeretet sajátított el. Azután a gymnasiumi tanulmányait folytatta és befejezte Szegeden. A bécsi egyetemen 1853-tól kezdve az orvosi tanfolyamot végezte, a hol Rettenbacher József vezetése mellett mint állami ösztöndíjas főleg chemiával foglalkozott és 1858. a chemia doktora lett. 1858–59. utazási ösztöndíjjal Bunsen Róbert tanítványa volt Heidelbergben; majd felkereste Párist is, hogy ismereteit gyarapítsa. 1859–60. a bécsi egyetemen mint a chemia tanársegéde, majd mint magántanár folytatta működését. 1860-tól kezdve a pesti egyetemen előbb a chemia helyettes, 1862. júl. 18. pedig rendes tanára lett. Ettől az időtől kezdve egész erejét arra szentelte, hogy hazánkban a közoktatás, közművelődés és a tudományos munkásság ügyét híven szolgálja. A chemia tanításának módszerét az egyetemen tökéletesen átalakította; tanítványaiban fölébresztette a kutatásra való hajlamot is. Sikerült kieszközölnie azt, hogy a chemia tanítására és művelésére alkalmas intézet létesíttessék, a mely az ő tervei szerint 1872 el is készült és európai hírű lett, úgyannyira, hogy a később épült intézetek szervezésekor az ő tapasztalatait értékesítették Birmingtonban, Rómában, Grazban, Champaigneban és Aachenben. Az egyetemi tanításra vonatkozó nézeteit 1871. az Akadémia elé terjesztette és 1875–76. rektori beszédében részletesen taglalta a tanítási és tanulási szabadság jelentőségét. Sokoldalú tevékenységét nem egyszer vette igénybe a közegészségügyi tanács is és különösen a Magyar Gyógyszerészkönyv kidolgozása körül kiváló érdemeket szerzett; közegészségi tekintetben igen fontos munkát végzett 1885-ben Fodor József és Balló Mátyás tanárok társaságában a fővárosnak vízzel való ellátása ügyében, továbbá az orosz pestis alkalmával czélszerű módszert dolgozott ki a fertőtlenítésre, a melyet a bécsi birodalmi járványbizottság is elfogadott. A m. tud. Akadémia 1860. okt. 9. levelező taggá választotta (1870. máj. 25. lett rendes tag, 1876. jún. 8. igazgató-tag és 1907. máj. 3. másodelnökké választatott). A m. főrendiház tagja, kir. tanácsos, a vaskoronarend III. oszt. lovagja, a «Literis et artibus» érdemjel tulajdonosa, a kir. m. Természettudományi társulat elnöke, a bpesti egyetem tiszteleti orvosdoktora volt, az orsz. középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak, a bpesti kir. Orvosegyesületnek, az Orsz. közegészségügyi és közoktatási tanácsnak rendes és több bel- és külföldi társulatnak tiszteleti tagja, Ó-Becse díszpolgára volt. Tanárságának 40 éves fordulóját a budapesti egyetem 1902. jún. 15. fényesen megünnepelte; aug. 1. megkapta a Ferencz József-rend nagykeresztjét. A m. tudom. Akadémia 1903-ban nagy jutalommal tüntette ki. Meghalt 1908. júl. 8. Budapesten.
Czikkei megjelentek a Természettudományi Közlönyben, az Akadémiai Értesítőben, a Gyógyszerészi Hetilapban és a külföldi szaklapokban és folyóiratokban; a Pallas Nagy Lexikonában a vegytani czikkeket írta.
Munkái:
1. Vázlatok a minőleges vegytani elemzés tanulmányozásához. Pest, 1862. (2. jav. kiadás. 1872. 3. k. 1876. U. ott).
2. A vegyelemek paránysúlyáról. U. ott, 1864. (M. Tud. Akadémiai Évkönyv XI. 1.)
3. Az ozon képződésről gyorségéseknél. A polhorai sósforrás vegyelemzése. U. ott, 1867. (Értek. a term. tud. kör. I. 1.)
4. A szénéleg kénegről. U. ott, 1867. (Értek. a term. tud. kör. I. 7.)
5. A harkányi kénes hévvíz vegyelemzése. U. ott, 1869. (Ért. a term. tud. kör. I. 14.).
6. A magyar kir. egyetemi vegytani intézet leírása. U. ott, 1872. (M. tud. Akadémia Évkönyve XIII. 3.)
7. Közlemények a m. kir. egyetem vegytani intézetéből, saját maga, valamint Lengyel Béla és Rohrbach Kálmán részéről. U. ott, 1873. (Ért. a term. tud. kör. III. 4.)
8. A margitszigeti hévforrás vegyi elemzése. Bpest, 1875. (Ért. a term. tud. kör. VI. 9.)
9. Öt közlemény a m. kir. egyetem vegytani intézetéből. Előterjesztette... U. ott, 1876. (Ért. a term. tud. kör. VI. 10.).
10. Nyolcz közlemény a m. k. egyetem vegytani intézetéből. Előterjesztette... U. ott, 1876. (Ért. a term. tud. kör. VI. 12.).
11. A Gramme-féle dynamo-elektrikus gépről. Két előadás. 3 ábr. U. ott, 1877. (Természettud. Előadások 7.).
12. A magas hőmérsék és karbolsavgőz hatása szerves testekre. U. ott, 1880. (Ért. a term. tud. kör. IX. 20.).
13. A városligeti artézi kut hévforrásának vegyi elemzése. U. ott, 1880. (Ért. a term. tud. kör. X. 9.).
14. Vegyerélytani vizsgálatok. 2 ábr. U. ott, 1881. (Ért. a term. tud. kör. XI. 4.).
15. Vegyerélytani vizsgálatok. A calorimetrikus mérések adatainak összehasonlításáról. U. ott, 1881. (Ért. a term. tud. kör. XI. 23.).
16. Közlemények a kir. m. egyetem vegytani laboratoriumából. Bemutatta... U. ott, 1881. (Ért. a term. tud. kör. XI. 24.).
17. A szliácsi források chemiai elemzése. U. ott, 1885. (Ért. a term. tud. kör. XV. 7.).
18. Emlékbeszéd Sainte-Claire Deville H. felett, fényképpel. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek II. 9.).
19. Feladatok a chemiai gyakorlatokhoz kezdők számára. A Magyar Gyógyszerkönyv 2. kiadásának különös tekintetbe vételével. U. ott, 1888. (2. kiadás. U. ott, 1898.)
20. Az ásványvizeknek chemiai konstitutiójáról és összehasonlításáról. U. ott, 1890. (Ért. a term. tud. kör XX. 2.).
21. A qualitativ chemiai analysis elemei. 21 rajzzal és egy színes táblával. U. ott, 1896. (2. átdolg. kiadás. A M. Chemiai Folyóirat melléklete. U. ott, 1904.)
22. Feladatok a chemiai gyakorlatokhoz kezdők számára. U. ott, 1898.
23. A kisérleti chemia elemei. I. kötet. Általános chemia és az elemi testek leírása. II. kötet. A törzsvegyületek és carbonidok leírása. 114 fametszettel és egy szines táblával. U. ott, 1898., 1906.
24. Márkusovszky-féle egyetemi jubiláris előadások. I. Az elméleti chemia haladásáról. U. ott, 1904.
25. Kulturánk és a természetbúvárkodás. U. ott, 1907. (Különny. a Budapesti Szemléből.)
26. A kémiai elemek természetes rendszere. Than K. rendszere alapján összeállította és kiegészítette Balázs István. U. ott, 1909.
M. Akadémia Almanchja 1863-tól (Munkálatai).
Ország Tükre 1863. 32. sz. arczk. kőny. (Marastoni).
Vasárnapi Ujság. 1868. 35. sz. arczk., 1883. 3. sz. arczk., 1892. 8. sz. arczk., 1894. 35. sz. arczk., 1902. 25. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1872. 10. sz. arczk.
Hazánk és a Külföld 1872. 10. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Gyógyszerészi Hetilap 1888. 5. sz.
Budapesti Hirlap 1892. 318., 359., 1908. 162. sz.
Horvát Ignácz, A budapesti kir. m. tudomány-egyetem bölcsészeti karának irodalmi munkássága. Bpest, 1896. 161–165. l. (Munkálatainak jegyzéke).
Pallas Nagy Lexikona XVI. 139., XVIII. 900. l. II. Pótkötet 1904. 723. l.
Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma I–III. kötet.
Ország-Világ 1880. 125. l. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik, Magyar Könyvészet 1886–1900.
Pesti Hirlap 1908. júl. 7. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
