Thaly Kálmán, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Thaly Kálmán,

tiszteleti bölcseleti doktor, a m. tudom. Akadémia tiszteleti tagja és országgyűlési képviselő, Th. Lajos megyei főbiró és nagy-mádi Barthalos Katalin fia, szül. 1839. jan. 3. Csepen (Komárom m.); 1850. Pozsonyba ment a gymnasiumba, azután Pápára, hol középiskolai tanulmányait befejezte; végre 1856. Pestre jött, hol a ref. theologiai szakra iratkozott be, de azután az egyetem magyarrá lévén, ott a jogi és bölcseleti tantárgyakat hallgatta. 1860–64-ig a Pesti Napló szerkesztőségi tagja volt. 1864–69-ig a magyar irodalomtörténet tanára volt a pesti ref. főgymnasiumban, mint Gyulai Pál utódja. A m. tudom. Akadémia 1864. jan. 20. levelező tagjának választotta (1880. máj. 20. lett rendes tag, 1907. máj. 1. tiszteleti tag; 1904. máj. 10. és újból 1907. máj. 1. osztályelnökké választotta a nagygyűlés). 1869. márcz. 9. a honvédelmi miniszteriumhoz titkárrá neveztetett ki, később osztálytanácsosi rangban működött és tevékenységet fejtett ki a honvédség szervezése és a magyar katonai műnyelv megállapítása körül; ez állását 1875 őszéig viselte, a mikor politikai okokból megvált a miniszteriumtól. Ezen időtől kezdve kizárólag történeti kutatásokkal foglalkozott. 1867. júliustól a Történelmi Társulat megalapításakor annak titkárává s közlönyének a Századoknak szerkesztőjévé választatott, mely tisztét 1875. szeptemberéig viselte. 1878 a budapesti Ferenczvárosi kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek, 1881-től kezdve pedig állandóan a debreczeni I. kerületet képviselte a parlamentben. A politikában a függetlenségi eszméknek volt híve és a pártnak hosszú időn át másod-, majd tiszteleti elnöke. Az ő indítványára határozta el a képviselőház, hogy az ezredév emlékére az ország hét pontján emlékművet állíttat, és ezek kijelölésével és felállításával, mint kormánybiztos, ő bízatott meg. Az ezredéves országos kiállítás történelmi csoportjának egyik rendezője és alelnöke volt és a kiállítási nagy arany-éremmel tiszteltetett meg. A millennium alkalmából a kolozsvári egyetem tiszteleti, a bölcseleti kar díszdoktorává választotta. Tiszteleti tagja a Komáromvármegyei Múzeum-Egyesületnek, a pozsonyi Toldy-Körnek pedig évekig elnöke volt, azon időtől fogva, midőn betegeskedése miatt lakását állandóan Pozsonyba helyezte át. A nagy obstructio idején, mely gróf Tisza István kormánya ellen irányult, 1904-ben, az ellenzék az ő kérésére kötött fegyverszünetet és e működése elismeréseül az országgyűlési pártok emlékérmet verettek tiszteletére, ő felsége pedig az ő kérésére ekkor rendelte el II. Rákóczi Ferencz, Thököly, Bercsényi és a többi bujdosók hamvainak hazaszállítását, melyet Thaly már 30 év óta folyton sürgetett és a törvényhatóságokkal sürgettetett. A 60-as évek elejétől kezdve történelmi munkásságát nagyobbrészt a Rákóczi korának, a kuruczvilág eseményeinek ismertetésére fordította. Gazdag forrásait nyitotta meg e kor történeti irodalmának az eredeti oklevelek, naplók, feljegyzések kiadásával és feldolgozásával. A múzeumok és könyvtárak országos tanácsának alelnöke. 1901. febr. 18. ő felsége az 1900. évi párisi világkiállítás magyar osztálya körül szerzett érdemei elismerésekép, különösen a híres «huszárterem» eszméjének felvetéseért és létesítéseért, negyvenéves történetbúvári jubileuma alkalmából, a szent István-rend lovagkeresztjével tüntette ki. A m. heraldikai és geneologikai társaság, az országos régészeti és embertani társulat, az orsz. műemlékek bizottságának beltagja, a milanói és torinói kir. tudom. Akadémia kültagja; a török császár Medsidje-rend harmadik osztályának, az olasz kir. Lázár- és San-Maurizio-rend tiszti lovagkeresztjének tulajdonosa; több hazai városok díszpolgára; a Petőfi-társaság és a temesvári Arany-társaság tiszteleti s több vidéki közművelődési egyesület dísztagja volt. Meghalt 1909. szept. 26.; régi barátja, Polyák Béla, kinek vendége volt, zablati birtokán (Trencsénm.); Pozsonyban temették el. Végrendeletileg 5000 koronát hagyott a magyar tudom. Akadémiára

Első szépirodalmi kisérlete, a Bujdosó lélek, 1855-ben jelent meg a Budapesti Viszhangban; ezt elbeszélő és lyrai költeményeinek hosszú sora követte a hirlapokban és folyóiratokban; 60-as évek elejétől kezdve már egészen búcsút vett a költészet múzsájától és teljesen a történetírással foglalkozott. Költeményeket írt a következő hirlapokba és folyóiratokba: M. Néplap (1856–57), Kalauz (1857–58), Nővilág (1857–60), M. Posta (1857), M. Szépirodalmi Közlöny (1858), Győri Közlöny (1857–60), Divatcsarnok (1855–60), Hölgyfutár (1856–63), Szépirodalmi Közlöny (1858), Remény (1858), Népujság (1859), Képes Ujság (1859–60), Két garasos Ujság (1859), Nép Ujsága (1860), M. Színházi Lap (1860), Szigeti Album (1860), Széchenyi Album (1860), Képes Világ (1868), Vasárnapi Ujság (1855–69., 1903. költ. és czikkek). Történelmi czikkei nagyobbrészt a Századokban jelentek meg; írt az Archaeologiai Értesítőbe, az Akadémiai Értesítőbe, a Turulba, a Hadtörténelmi Közleményekbe, a M. Történelmi Tárba sat. Czikkeit, munkáit felsorolja a Magyar tud. Akadémia Almanachja 1865-től.

Munkái:

1. Ne bántsd a magyart! Költői beszélyek, regék és balladák. Pest, 1857.

2. Zengő liget. Thaly Kálmán lyrai és újabb elbeszélő költeményei. U. ott, 1859. Két kötet.

3. Kárpáti kürt. Költemények. U. ott, 1860. (2. bőv. kiadás. Szerző arczk. U. ott, 1860.).

4. Az ó-budai Fejéregyház, mint Árpád temetkezési helye. U. ott, 1860. (Gróf Nádasdy Ferencczel. Előbb a Pesti Naplóban.).

5. Székely kürt. Erdélyi regék, balladák, mondák és dalok. U. ott, 1861.

6. Szabadság hajnala. Politikai költemények. U. ott, 1861. (Az alkotmányellenes akkori sajtóhatóság lefoglalta, és néhány példányt kivéve, megsemmisítette a kiadást.)

7. Történelmi kalászok 1693–1711. A vargyasi Daniel-család levéltárában levő nagyobbrészt eredeti kéziratok után. Szerk. U. ott, 1862.

8. Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok, XVI., XVII. és XVIII. századbeli eredeti kéziratokból és szétszórt nyomtatványokból. U. ott, 1864. Két kötet.

9. Bottyán János, II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Tört. életrajz a kuruczvilág hadjárataival. U. ott, 1865. (2. jutányos kiadás. U. ott, 1867.).

10. II. Rákóczi Ferencz fejedelem emlékiratai a magyarországi hadjáratról 1703–1711. 2. bőv. kiadás jegyzetekkel. Rákóczi tartózkodási helyeivel, végrendeletével és bujdosók sirfelirataival. U. ott, 1866. (Ráth Károlylyal, az I. kiadást maga Ráth K. adta ki Győrben 1861-ben. 3. czímkiadás. u. ott, 1868., 4. k. 1872. és 5. k. U. ott, 1872. Maga Th. adta ki a M. Nemzet Családi Könyvtárában).

11. Rákóczi Tár. Tört. érdekű naplók, emlékiratok, levelezések, pátensek, országgyűlési diáriumok és törvények gyűjteménye II. Rákóczi Ferencz korából. U. ott, 1866–1868. Két kötet. (II. Gróf Bercsényi Miklós levelei Károlyi Sándorhoz).

12. Dunántúli levéltárak ismertetése, különös tekintettel II. Rákóczi Ferencz korára. U. ott, 1867. (Értekezések a történelmi tudom. köréből I. 3.).

13. Késmárki Thököly Imre és némely híveinek naplói és emlékezetes írásai. 1686–1705. U. ott, 1868–73. Két kötet. (M. történelmi emlékek. II. osztály. Írók. Monum. Script. 23., 24. kötet.

14. A nagyszombati harcz. Hadtört. epizód a kurucz-világból. Kőmetsz. csata-térképpel. Toldalékul: A győrvári harcz. U. ott, 1869.

15. Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. U. ott, 1872. Két kötet. (Uj kiadás. U. ott, év n. M. Nemzet Családi Könyvtára 90., 91. k.).

16. II. Rákóczi Ferencz levéltára. Arhivum Rákocianum. I. osztály. Had- és belügy 1703–1709. I–III. kötet. II. oszt. diplomatia I–III. k. Közli. U. ott, 1872–1874.

17. Bocskay István leveleskönyve 1605. márcz. 20-től ápr. 28-ig. Bpest, 1874. (M. Tört. Tár XIX. Mások munkáival).

18. Történelmi naplók 1663–1719. U. ott, 1875. (M. Tört. Emlékek II. oszt. Irók. Monumenta Script. XXVII.).

19. Archivum Rakoczianum. II. Rákóczi Ferencz levéltára. Kiadja a M. Tudom. Akadémia. I. osztály. had- és belügy. szerk. U. ott, 1873–83., 1889. Tíz kötet.

20. Az első hazai hírlap. 1705–1710. U. ott, 1879. (Értek. a tört. tud. kör. VIII. 4.).

21. Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanulmány. U. ott, 1880.

22. Ocskay László II. Rákóczi Ferencz fejedelem dandárnoka és a felső-magyarországi hadjáratok 1703–1710. U. ott, 1880. (2. bőv. és illusztrált kiadás. U. ott, 1905. Két kötet).

23. Országgyűlési beszédei 1878–1881. U. ott, 1881.

24. II. Rákóczi Ferencz fejedelem ifjusága. 1676–1701... Pozsony, 1881. (2. jav. és bőv. jutányos kiadás. U. ott, 1882. Három arczképpel).

25. Oda Szilágy-Somló város hölgyeihez az emlékalbum átadása alkalmából. U. ott, 1882.

26. Az 1683. táborozás történetéhez. A kétszázados évfordulat alkalmából, hg. Eszterházy Pál nádor kiadatlan kéziratai s levelezései nyomán. Budapest, 1883. (Ért. a tört. tud. kör XI. 4.).

27. Irodalom- és műveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból. Toldalékul: Kuruczvilági kiadatlan költemények tára. U. ott, 1885. (Uj czímkiadás. U. ott, 1889).

28. A székesi gróf Bercsényi-család 1525–1835. Eredeti kézirati kútfőkből. U. ott, 1885., 1887., 1892. Három kötet.

29. Kosztolányi Jávorka Ádám ezredes, s a gróf Forgách és Rákóczi levéltár. Vázlat a Rákóczi emigratio történetéből. U. ott, 1888.

30. Rodostó és a bujdosók sírjai. Történelmi kutatások a helyszínén. U. ott, 1889.

31. Rákóczi-emlékek Törökországban és II. Rákóczi Ferencz fejedelem hamvainak feltalálása. 2. bőv. és számos képpel illusztrált kiadás. U. ott, 1893.

32. Bercsényi házassága. Történeti ének 1695-ből. Irta Kőszeghy Pál. A Varsóban levő eredeti kéziratből közli... Toldalék: «Actio Curiosa». Magyar történeti színjáték 1678-ből. U. ott, 1894.

33. Thököly Imre fejedelem 1691–1692-ki leveleskönyve. U. ott, 1896. (M. Tört. Emlékek. Monumenta II. oszt. Irók 34. kötet.).

34. Az ezredévi országos hét emlékoszlop története. Hét képpel. Pozsony, 1898.

35. A báró Orlay és gróf Serényi-család zabláthi levéltárából 1566–1718. Bpest, 1898. (Különny. a Századok- és Történelmi Tárból).

36. Gróf Eszterházy Antal kuruczgenerális tábori könyve 1706–1709. Függelék: Gróf Eszterházy Dániel tábornok jegyzőkönyve. 1708. U. ott, 1901.

37. Kuruczvilág. A Rákóczi szabadságharc kétszázados évfordulója alkalmából saját régi költeményeiből egybegyűjté. U. ott, 1903.

38. Kuruczvilág. Kuruczdalok gyűjteménye. Dallamát szerzé Kálmán Farkas. Iskolai használatra alkalmazta Bruckner Frigyes. U. ott, 1904.

Szerkesztette a Nemzeti Képes Ujság cz. hetilapot 1863. jan. 1-től szept. 30-ig Budapesten; a Századok, a M. Történelmi Társulat havi közlönyét 1867. júliustól 1875 végéig szintén Budapesten.

Álnevei és jegyei: Valentinus Bujdosó, Eördarmai Zsolt (a Századokban), Sághfalvi (a képes hetilapok régibb évfolyamaiban és a Pesti Naplóban 1860–64.).

Családi Kör 1862. 1. sz. kőny. arczk.

Ország 1863. 85. sz.

Ország Tükre 1865. 21. sz. arczk.

Nagy Iván, Magyarország Családai X. 129., 130. l.

Budapesti Közlöny 1869. 55. sz.

Vukovich Sándor, M. Írók Albuma. Pozsony, 1873. 332. l.

Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II. k.

Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk., 1902. 48. sz. arczk., 1899. 6. sz. arczk., 1904. 43. sz.

Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886–1900.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 137., XVIII. 700., II. Pótlék kötet 1904. 723. l.

Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 700. l.