Teveli (Maurer) Mihály,
Teveli (Maurer) Mihály,
főreáliskolai tanár, szül. 1867. szept. 29. Tevelen (Tolnam.); a gymnasium I–III. osztályát Bonyhádon, a IV–VIII. osztályt Pécsett végezte 1888-ban. Azután beiratkozott a budapesti egyetem klasszika-philologiai szakára. Ugyanott szerzett tanári oklevelet (1894.) a latin, görög és német nyelv és irodalomból. 1892. okt. óta a körmöczbányai állami főreáliskolának tanára; 1895. rendes tanárrá neveztetett ki.
Egyetemi tanulmányainak idején a Dolinay hasznos Mulattatójánál és Lányok Lapjánál belmunkatárs volt; írt ifjúsági elbeszéléseket és költeményeket, tárczákat és egyéb közleményeket a Tolnavármegyei Hírlapba, a nagyváradi M. Szóba, a Zólyomvármegyei Hirlapba, Barsi Ellenőrbe, a Divat Salonba, M. Ifjúságba; czikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1895. Ovidius és Gyöngyösi, Reineke Fuchs, ford., az első ének megjelent a M. Ifjuságban, 1900. Csokonai és Tiedge és könyvism.), a M. Nyelvőrben (1899. A Murmelius szótár második példánya); a M. Paedagogiába (1902. A német nyelv tanításának új módszere), a M. tanügyben (II. 1905. A latin nyelv a reáliskolában).
Munkái:
1. Csokonainak «A lélek halhatatlanságá»-ról írt tanító költeménye. Körmöczbánya, 1900. (Különny. a körmöczbányai főreáliskola Értesítőjéből, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1901.).
2. A Zászló. Elbeszélés. Bpest, 1902. Képpel. (Kis Könyvtár 41.).
3. Mosolygó arczok. Rajzok a diák életből. Képpel. U. ott, 1903. (Kis könyvtár 64.).
4. Emlékeim. Zólyom, 1906. (Költemények.)
5. Izenet a másvilágból. Elbeszélés a magyar szabadságharcz idejéből. U. ott, 1907. (Ism. Vasárnapi Ujság 1906. 52. sz.).
M. Könyvészet 1903., 1906., 1908.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 238. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
