Terner Adolf,
Terner Adolf,
bölcseleti doktor, nyug. egyetemi tanár, szül. 1835. május 3-án Budán; középiskoláit a fővárosban végezte (1845–54), a műegyetemet Budán 1854–57. és Bécsben 1857–60. látogatta. 1861. ápr. 14-től 1867. máj. 31-ig a történelem helyettes tanára volt a budai II. ker. főreáliskolában. 1865. nov. 3. nyert tanári oklevele alapján 1867. jún. 1. rendes tanár lett és 1872. szept. 16. a miniszterium saját kérelmére a pesti állami főreáliskolához helyezte át. 1873. febr. 10. a kormány németországi egyetemekre küldte ki, Lipcsében és Brünnben három félévet töltött. Hazatérve, a király 1874. júl. 31. a kolozsvári egyetemre az egyetemes és összehasonlító földrajz rendes tanárának s Trefort miniszter 1874. okt. 7. az orsz. középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagjának nevezte ki. A bölcseleti kar 1884. márcz. 25. tiszteletbeli doktornak, 1880. dékánnak s az egyetem 1898-ban rektornak választotta. Alapította a kolozsvári egyetem földrajzi intézetét és a földrajzi múzeumot; a földrajzi intézetetet véglegesen csak akkor tervezhette, mikor 1895. ápr. 25. évi 300 korona általányt és 1896. három teremből álló helyiséget kapott számára. 1904. deczember 21-én nyugalomba lépvén, a király őt és törvényes utódait magyar nemességre emelte; arczképét pedig a bölcseleti kar Melha Vinczével megfestette. Nyugalomba vonulásakor egyideig Kolozsvárt maradt; 1908. aug. nejével együtt Pozsonyba unokáihoz vonult.
Czikkei az Orsz. Középtanodai Tanáregylet Közlönyében (1868. A földrajz jelentősége és módszere a középtanodákban, 1871–1873. könyvism., 1882–83. A térképrajzolás); a Természettud. Közlönyban (I. 1869. A Vezuv dagálya és apálya, könyvism., 1873. Hunfalvy «Ég és föld» cz. művéről, Az északi sark és az észak-keleti átjárat kérdése és könyvism.); a M. Tanügyben (1872. könyvism., 1892. Columbus Kristóf emléke); a Földrajzi Közleményekben (1873. Payer és Weydrecht előzetes expeditiója, Az osztrák-magyar expeditio); Az Erdélyi Múzeumban (1886. A tudom. egyetemek Ázsiában); a M. Polgárban (1885. 142. sz. A szőlőtő pusztítói az ókorban, 145. A panamai csatornáról); a kolozsvári cs. és kir. katonai körben tartott előadások (1891. Magellán világútjáról, 1894. A Meleg- és Hideg-Szamos forrásvidéke és a bihari barlangzóna); az Emke erdélyi Utikalauzában (1891. A gyalui havasok forrása).
Munkája: Kozen B., Földrajzi Atlasa. Ford. Bécs és Olmütz, 1870. (Ism. Tanáregylet Közlönye).
Kéziratban van tizenöt egyetemi előadásának szövege.
Ujság (Kolozsvár) 1908. aug. 8.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
