Tatay János (Kis-tatai) | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Tatay János (Kis-tatai)

bölcseleti doktor, győri kanonok és főesperes, szül. 1789. jan. 17. Pölöskén (Zalam.); fölszenteltetett 1813. aug. 24., mire Nagy-Lövőn (Sopronm.) volt plébános, utóbb győri apát-kanonok és főesperes. Midőn 1843-ban akadémiai tagúl ajánlották, ezt jegyezték fel róla: «...ki azon kivül, hogy a Tudom. Gyűjteményben többfélét írt, a Társaság figyelmét pedig leginkább az által érdemli meg, mivel a régi nyelvemlékek és pénzek gyűjteményét bőven szaporította.» Meghalt 1862. jan. 23. 74. évében.

Munkái:

1. Nagyt. Dréta Antal urhoz a zirczi apátság n. é. előljárójához a hazai literatura hathatós maecenásához Antal napján 1812. Buda. (Költemény).

2. A magyarok első királya szent István emléke. Egyházi beszédben megujitva. Kis-Aszszony hava 25. 1839. Bécsben. Bécs, 1839.

3. Halotti beszéd... Balassa Gábor szombathelyi püspök... emlékezetére 1851. Mindszent hava 1. Szombathely, 1851.

Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 8. l.

M. Tudományos Értekező 1862. I. 188. l. (Nekr.).

Hölgyfutár 1862. 13. sz. (Nekr.)

Schematismus Cleri Jaurinensis 1862., 1863.

Petrik Bibliogr.

Akadémiai Értesítő 1906. 627. l.