Tatay István | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Tatay István

nyug. ev. főiskolai igazgató, szül. 1821. márcz. 7. Hidegkúton (Tolnam.); atyja, mint protestáns lelkész, fiát Kis János superintendens iskolatársa és barátja gondozása mellett neveltette Sopronban. A német egyetemeken, főleg Jenában, Halleban és Berlinben három évig bölcseleti és nyelvészeti tanulmányokat végezett; utóbb Budapesten nevelősködött. Schedius Lajos által fölhíva a budapesti ág. ev. főgymnasium körében protestáns tanférfiak társaságában bölcseleti tanfolyamot indított meg; azonban csakhamar 1846-ban egyidőben Szarvasra és Sopronba hivatott tanárnak. T. Sopronnak adott elsőséget. Az 1848. idők fergetege Tatayt is elragadta a tanszékről; 1848–49. határbiztos volt Kis-Marton környékén. Ezért és mint ékesszavú népszónokat Hauer cs. biztos hivatalától megfosztá s bujdosni kényszerítette. A lázas idők csillapultával Aradon a Purgly és Török családoknál nevelősködött, míg 1855. tanárnak választották a szarvasi főgymnasiumhoz. 1856–84-ig három évi időszakonként megválasztották a főgymnasium igazgatójává. Betegeskedni kezdvén, nyugalomba vonult és 1888. jún. 12. rokonai körében meghalt; a budapesti Kerepesuti temetőben van eltemetve.

Költeménye van a Pesti Divatlapban. (1846. 25. sz.); czikkei a szarvasi ev. főgymnasium Értesítőjében (1856. Molitorisz Adolf tanár gyászemléke, 1857. Lingvisztikai jegyzetek a latin perfectum alakjairól, 1858. A magyar nyelv hajlításáról).

Munkái:

1. Elegia, qua plurimum Rev. Dni Leopoldi Pecz, nomine universae juventutis schol. Soproniensis ev. a. e. deflet. Sopronii, die 29. Aprilis 1810. Sopronii.

2. Elemi fi- és leánytanulók szavaló s olvasó könyve... Jobb irókból... Pest, 1847. és 1857.

3. Költészeti és szónoklati remekek, magyar prosodiával, metrikával, s a költői és szónoki beszédnemek és fajok rövid elméleti fölvilágosításával... Pest, 1847. (Előszó kelt Sopronban).

4. Protestáns gymnasiumaink és főtanodáink gyökeres átalakulása iránti javaslat. Előkészületül az augusztusi értekezletre. Sopron, május végével 1848.

Szerkesztette a szarvasi ev. főgymnasium Értesítőit 1857–1860-ra.

A békéscsabai szülők olajba festették arczképét.

Vasárnapi Ujság 1871. 28. sz. arczk.

Zsilinszky Mihály, Szarvas város történelme. Pest, 1872. 128. l.

Prot. Uj Képes Naptár 1873. 56. l. arczk.

Budapesti Hirlap 1884. 61. sz.

Uj m. Athenás 438.

Szarvasi Lapok 1888. 25. sz. (Benka Gyula gyászbeszéde).

Egyetértés 1888. 165. sz. (Nekr.).

Petrik Bibliogr.

A szarvasi ev. főgymnasium Értesítője 1895. 105., 142., 153. l. (Benka Gyula).