Tarczy Lajos | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Tarczy Lajos

ref. főiskolai tanár, a m. tudom. Akadémia rendes tagja, szül. 1807. decz. 6. Hetényben (Komáromm.) jómódú szülőktől; tanulmányait a helybeli elemi iskolában kezdette, úgyszintén a gymnasium alsóbb osztályait is helyben végezte, oktatva az ottani lelkész által. A gymnasium V. osztályába Rév-Komáromba ment, onnét pedig hét év mulva Pápára, hol a bölcseleti és theologiai tanfolyamot kitünő sikerrel végezte. 1828–29. az ottani logikusok tanítását bízták reá, 1829–1830. és 1830–31. a mathesis tanítását. 1829–31. a főiskolai könyvtárnokság is reá bizatott; 1830–1831. iskolai seniorságra érdemesíttetett. 1831–32. a physika és mathesis behatóbb tanulmányozását a bécsi egyetemen folytatta. Az 1832. év nyarán a dunántúli egyházkerület megválasztotta a physika és bölcselet rendes tanárának. Mielőtt tanszékét elfoglalta volna, az 1832–33. iskolai évre Prágán, Drezdán, Lipcsén, Hallén s Wittenbergen átutazva Berlinbe ment, azon tantárgyak bővebb tanulmányozása végett. A nagy szünidőben körutat tett Németországban és meglátogatta a göttingai, giesseni, marburgi és würzburgi egyetemeket, s Cassel, Majna-Frankfurt, Regensburg és más németországi városokat, s Bécsből 1833 okt. haza érkezett rendeltetési helyére Pápára, hol azon év nov. 4. iktattatott be rendes tanári hivatalába. A hazai tanintézetek megvizsgálása végett 1834. Erdélybe utazott, hol Kolozsvárt, Nagyenyedet és Marosvásárhelyt látogatta meg és természettudományi szempontból Verespatak, Abrudbánya, Zalatna, Offenbánya bányavárosokat s a maros-ujvári sóbányákat szemlélte meg, 1839. pedig a debreczeni főiskolát. T. főtörekvése volt a pápai főiskolát szellemileg és anyagilag gyarapítani, az addig szokásban volt úgynevezett bemagolás helyett az itélő tehetséget és fogalmazást fejlesztette. Ő indította meg a mozgalmat új kollégium építése iránt, mely törekvése sikerült is, mert az új díszes épület 1856. adatott át rendeltetésének. Tanári pályája kezdetén nem csak a természettant, hanem a bölcseletet is hivatva volt előadni s ő a Hegel-féle bölcseletet behozta a pápai főiskolába, melyért az egyházkerületi gyűlésen megtámadtatván, a bölcselet előadásáról lemondott, és a természettan mellett a mathesis tanítását vette át. A m. tudom. Akadémia 1837. szept. 7. választotta levelező tagjává (rendessé 1840. szept. 7. az igazgatóság Pozsonyban kinevezte). Midőn 1880. nov. 5. félszázados tanári jubileumát ünnepelte, kir. tanácsos lett, mely kitüntetésben ő részesült legelőször Magyarországban a ref. hitvallású tanárok közül; azonban már 1881. márcz. 20. meghalt Bécsben. A m. tudom. Akadémiában 1885. febr. 23. Török József tartott fölötte emlékbeszédet.

Czikkei és értekezései a Tudománytárban (1837. I. Elmélkedés a polgári büntetésekről); a Tudom. Gyűjteményben (1837. XI. Ellenbírálat philosophiai kéziratom ügyében); az Athenaeumban (1837. II., 1838. I. Philosophiai vázlatok, 1839. I. Honi utazás naplótöredékekben, Nagy Titus név alatt, Peterdi jégeső, 1840. Költészet, 1841. Polemia, 1842. Természettudomány és Könyvism.); a Figyelmezőben (1838–39. számos bírálat álnév alatt és 1839. II. A Mezei Naptár ügyében); a Pápai Naptárban (melyet több évig szerkesztett, 1840. A gőzhajókról és vasutakról, A tüzelésről és szemről); a Mezei Naptárban (1840. Természettudományi Naptár cz. physikai előadások, 1841. Természettudományi órák); a M. Tud. Társaság Évkönyveiben (V. 2. oszt. 1838–40. A természettani észtanról); a Regélő Pesti Divatlapban (1842. 60. sz. Pápai napfogyatkozás); a Pesti Hirlapban (1842. 162., 164. sz. Napfogyatkozás); a P. Naplóban (1855. II. 56. sz. Balaton-Füred aug. 25.); a M. Sajtóban (1856. 144. sz. Könyvism.); a Gazdasági Lapokban (1860. 6. sz. Fölültrágyázás); az István bácsi Naptárában (1860. Mit tegyünk, hogy kisebb gazdaságaink után minél többet pénzelhessünk. Pályakoszorúzott irat); a pápai helv. főtanoda Értesítőjében (1869. A hő elméletéről, 1872. A földszín melegének tényezői, 1875. Légtüneti észleletek).

Munkái:

1. Népszerű égrajz. (Astronomia popularis). Kőmetszetű táblával. Pápa, 1838.

2. Természettan. Az alkalmazott mathesissel egyesülve a haladás jelen lépcsője szerint nyilvános tanításaira szintúgy mint magános tanulásra kézikönyvül dolgozta. Öt tábla rajzzal. U. ott, 1838. Két kötet. (II. kötet Veszprémben nyomatott. 2. teljesen átdolgozott és jav. kiadás. Pápa, 1843. 3. kiadás. U. ott, 1862.).

3. A német nyelvtan paradigmái. Pápa, 1838.

4. Gyöngyök a német költészetből. Olvasókönyvül az ifjúság számára. Gyűjté. U. ott, 1839. (3. kiadás. u. ott, 1863).

5. Elemi ösmeretek a természettudományokból. Az alsóbb oskolák számára. U. ott, 1839.

6. Természetrajz elemei. U. ott, (1839. Czímlap nélkül).

7. Elemi számtudomány az alsóbb iskolák számára. U. ott, 1839. (2. jav. kidása ezen czímmel: Számtudomány elemi kézikönyvül alsóbb iskolák számára. U. ott, 1846.).

8. Tiszta mértan elemei. Természettani kézikönyvére bevezetésül... 38 fametszettel. U. ott, 1841.

9. A dráma hatása és literaturánk drámaszegénysége. Pest, 1843. (A Kisfaludy-Társaság által 1838-ban 10 aranynyal jutalmazott pályamunka. Különny. a Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. kötetéből).

10. Népszerű természettan. Tanulni szerető gazdák mesteremberek s iskolatanítók számára és a nép közt uralkodó babonákra különös tekintettel. Pápa, 1843. (A népkönyvkiadó egyesülettől jutalmazott pályamunka).

11. Természettan elemei. Kézikönyv nép- s középiskolák számára. A népkönyvkiadó egyesület által jutalmazott «Népszerű természettan» nyomán. 3 folyamatban. U. ott, 1844.

12. Kalászok a német prózából. Német olvasó könyvül gyűjté... U. ott, (1844).

Kézirati munkáit a M. Tudom. Akadémia Névkönyvei és Almanachjai sorolják föl.

Szerkesztette a Tavasz cz. zsebkönyvet Pápán 1845-ben. (Ebben jelentek meg Petőfi, kinek buzgó pártfogója volt, költeménye és Jókai elbeszélése).

Jelenkor 1832. 54. sz.

Hazai és Külföldi Tudósítások 1833. II. 45. sz.

M. t. Akadémia Névkönyve 1840–47. és Almanachja 1861., 1864., 1867. (Munkálatai).

Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 312. l.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 472. l.

Vasárnapi Ujság 1869. 47. sz. arczk. 1880. 45. sz. arczk., 1907. 50. sz. arczk.

1880. Független Hirlap 307., Ellenőr 534., Magyarország és a Nagyvilág 44. sz. arczk., Pápai Ellenőr 541., Fővárosi Lapok 254., Magyar Vidék 81., M. Népvilág 45. sz. arczk., Erdélyi Prot. Közlöny 44. sz., Prot. Egyh. és Iskolai Lap 46. sz. és 1881., Hon 1890. 290. és 1881. 79., 86. sz.

1881: M. Vidék 13., Függetlenség 80., P. Hirlap 80., Ellenőr 156. sz., Egyetértés 80., 82. sz. (Eötvös K.), Prot. Képes Naptár, arczk.

Pesti Hirlap 1883. 188. sz.

Petrik könyvészete és Bibliogr.

Uj M. Athenás 434. l.

M. Akadémiai Almanach 1882. 264. l. (Életrajza).

Dunántúli Képes Naptár 1882-re.

Török József Emlékbeszéde. Bpest, 1855.

Kis Ernő, A pápai ref. főiskola története. Pápa, 1896. 337. l.

Pallas Nagy Lexikona XV. 940. l.

Akadémiai Értesítő 1906. 527., 611. l.

Budapesti Hirlap 1907. 290. l.

Vasárnapi Ujság 1907. 50. sz. arczk. és gyászjelentés.