Schmidt Boldizsár,
Schmidt Boldizsár,
néptanító, szül. 1845. ápr. 20. Diós-Berényben (Tolnam.); szüleit korán elvesztette és csak szorgalma és törekvése által volt képes tanulmányain magát átküzdeni. 1865-ben főelemi tanítóságra képesíttetett. 1866-ban Baranyamegye alispánjának családjában volt nevelő. Később mint tanító ugyancsak Baranyamegyében Kis-Székely, majd Szilágy községekben működött és önképzését kivált a természettudományok terén folytatta. 1873-ban a Dunagőzhajózási társaság vasbányatelepi iskolájában alkalmazták, hol a magyar nyelv sikeres tanításáért többszörös kitüntetést nyert. 1880-ban Szabolcsbányatelepre helyeztetett át.
Írt a Néptanodába, Népiskolai Tanügybe, a Vaday által szerkesztett Tanügybe és majdnem valamennyi magyar tanügyi lapba. Czikkei a Néptanítók Lapjában (1872. A tölgy és a közönséges erdei fenyő ismertetése, 1874. Egy kirándulás a népiskola növendékeivel, 1889. A vérmérsékletek befolyása a nevelésre, Az iskolai figyelem és figyelmetlenség okairól); a M. Paedagogiai Szemlében (1886. Warga Ferencz volt tanító és szerkesztő).
Munkái:
1. A tanterv és leczkerend az egy tanítóval bíró népiskolák számára. Pécs, 1874.
2. A néptanító a nemzeti kultura szolgálatában. Kramer János, nádasdi kántortanító 50 éves jubileuma alkalmából szabadon előadva. U. ott, 1891. (Különnyomat a Néptanodából.)
Petrik Könyvészete.
M. Paedagogiai Szemle 1886. 325. l. fénynyom. arczk.
Vaday József, Magyar tanítók és tanítónők millenniumi Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk.
Várady Ferencz, Baranya multja és jelenje. Pécs, 1896. 421. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
