Rumy Károly György,
Rumy Károly György,
bölcseleti doktor, több megye táblabirája, jogtanár, szül. 1780. nov. 18. Iglón (Szepesm.), hol atyja R. János György kereskedő volt. R. 1794–99-ig a késmárki ág. ev. lyceumban tanult; tanárai a zsidó nyelv elemeinek oktatásával is megbízták. Tanárai közül legnagyobb hatással volt reá Genersich János, a ki irányt adott tanulmányainak és irodalmi tevékenységre buzdította. Midőn 1799-ben Debreczenbe küldték a ref. kollegiumba, még nem tudott magyarul; de rövid idő alatt annyira elsajátította a magyar nyelvet, hogy már magyar prédikácziókat is tarthatott. 1800-ban a göttingai egyetemre iratkozott be, hol harmadfél évig tanult. Szabad idejét kirándulásokra szentelte, így ment Wolfenbüttelbe, hol a könyvtárt kutatta és több ismeretlen magyar kéziratot fedezett fel. 1802-ben már kezdett szaklapokba írni. 1803-ban Késmárkon telepedett meg, hol Podkonitzky rektor nevelő-intézetében a mennyiségtan és német philologia tanítására vállalkozott. 1805-ben Teschenbe ment gymnasiumi conrectornak, hol a görög, latin, német nyelvészet és irodalom, franczia nyelvészet, történelem és földrajz tanára volt. Ide írta hozzá Kazinczy Ferencz első levelét (1807. ápr. 8.), kivel aztán szoros barátságot tartott K. haláláig; a mint a Nemzeti Ujság (1846. 207. sz.) írja, Rumy Kazinczytól majd ezer levelet kapott. Irodalmunkat a külföldi sajtóban ismertette. Teschenben sem maradt sok ideig, bolyongó természete hol ide, hol oda hajtotta őt. 1807. ápr. 24. Iglóra hívták meg, hogy ott 250 frt évi fizetés mellett az evang. lyceumban tanítson, hol júl. 23. foglalta el székét. Neje (Mitterer Vilhelmina) halála után 1808. Lőcsére nyert meghivást az ev. lyceumba 150 frt évi fizetéssel Innét azonban azon év júl. 17. a szomolnoki ág. ev. német lelkészi állásra ment. 1809-ben a wittenbergi egyetem bölcseleti doktorrá és a szépművészetek magisterévé tette, 1810-ben pedig a jenai mineralogiai társaság kültagja lett. 1810-ben meghivták a soproni ev. lyceumba a philosophia s történelem tanítására; itt 700, majd 940 frt fizetése volt és tanári működése mellett több német családnál a magyar nyelvet is tanította. 1813. Festetich György gróf a keszthelyi Georgiconba hívta meg tanárnak, hol már 1000 frt fizetéséből megnövekedett családjával elég tisztességesen élhetett. a gazdászatot és jószágigazgatást nov. elejétől tanította, azonban encyclopaedikus tudományánál fogva később a vegytant és természetrajzot is magára vállalta. Itt halt meg második neje (Zapf Dorottya); ezután nemsokára feleségül vette Sopronból Müller Zsófiát. 1816. archon és a grófi lyceum igazgatója lett; de még ezen év márcz. 4. Asboth János jószágigazgatóval történt összezördülése miatt el kellett hagynia az intézetet és okt. a karlóczai lyceumnál vállalt igazgatótanári állást 850 frt évi fizetéssel. Öt esztendeig tanította a szerb ifjúságot és vezetése alatt jó hírnévnek örvendett a lyceum. 1815-ben a prágai és bécsi cs. kir. gazdasági társaság tiszteleti és lev. tagjául választotta. 1821. a pozsonyi ev. lyceum másodrektorává választották, de 1824. aug. 23. ezen állását elhagyta és Bécsben ment, hol ez év nov. 11. a kath. vallásra tért át (lányai 1829. aug. 15. Esztergomban követték atyjuk példáját). 1828 őszén Rudnay primás Esztergomban a magyar jog és statisztika tanárává tette, mely állását haláláig vitte. Meghalt 1847. ápr. 5. Esztergomban. Nejére (ki budai közkórházban halt el) és öt gyermekére könyvtárán kívül semmit sem hagyott. Könyvtára is, mely becses munkákat foglalt magában, halála után nagyrészt elkallódott; könyvtárának katalogusát Beimel esztergomi könyvkereskedő 1851-ben kinyomtatta; ebben könyveinek száma 1941, kézirata pedig 150 volt; azon év nov. 24 árvereztették el; alig gyült be egy pár száz forint az eladásából. «Gyűjtött volna inkább kopott czipőket vagy tyúkszemeket híres tánczosnők lábairól, úgy örökösei most szép jövedelemhez jutnának» írta Nagy Ignácz a Hölgyfutárban (1851. 293. sz.). R. sírja fölé, születésének százados évfordulója alkalmából, 1880-ban Majer István vál. püspök és esztergomi kanonok emeltetett emléket. (Fia, Rumy Gyula Ágost, könyöradományokból élt; mint utczai koldus-poéta német verseket írt és nyomatott Esztergomban, hol 1892. márcz. meghalt. Egy füzetet is adott ki atyjáról: Trauriges Loos einiger Genies. Zum Trost für manche verkannte. Gran. 1851.).
Magyar hírlapok és folyóiratok, melyekbe többnyire Magyarországra vonatkozású czikkeket írt: Hazai és Külföldi Tudósítások (1806–1841); Hasznos Mulatságok (1806–1841); M. Gazda (1810–14), M. Kurir (1810–14, Erdélyi Muzeum (1814–18), Nemzeti Gazda (1814–17), Tudományos Gyűjtemény (1817–1840), Koszorú (1817–40), Egyházi Értekezések és Tudósítások (1821–24), Szép Literatura (1823–1825), Felső Magyarországi Minerva (1825–1836), Sas (1831–33), Jelenkor (1833–43), Társalkodó (1833–1843, Szemlélő (1833), Nemzeti Ujság (1834–47), Hirnök (1837–41), Századunk (1837–45), ez utóbbi két lapban 1837. II. felében 202 czikke jelent meg), Szion (1838–40), Hetilapok (Eger 1838), világ (1841), Religió és Nevelés (1841), Mult és Jelen (1841), M. Gazda (1842–45), Protestáns Egyházi és Iskolai lap (1842), Pesti Hirlap (1845–46), Ipar és Kereskedési Mercur (1843–1845) és Hetilap (1845–47); ezeken kívül írt 120 hazai és külföldi idegen nyelvű hirlapba és folyóiratba (ezek czímét Kőrösy László, Rumy élete cz. munkája 92–96. és 98. lapokon felsorolja); a bécsi Wanderer 1824–1835. évfolyamaiban 1470 czikke jelent meg. Összesen mintegy közel 100 ezer czikket és értekezést írt. munkatársa volt az Ersch és Gruber Encyclopädiájának, Sartori bécsi Realencyclopädiájának és Pierer Universal-Lexikonának.
Czikkei közül a Zeitschrift von und für Ungernben (VI. 1804. Beitrag zu einem Idiotikon der sogenannten gründnerischen deutschen Zipser-Sprache); a tudományos Gyűjteményben (1817. VI. Históriai vizsgálódások a góthok és vélemények a góthok, scythák, bolgárok és magyarok eredetéről, 1824. IX. Töredék Benkő József az Erdély históriája írójának magyar nyelven találtató kézírásairól írt értekezéséből, 1834. V. A Zavolch és Talmich nemzetről, VII. Bél Mátyás véleménye a Cumanusokról és Jazygesekről); a Felső-magyarországi Minervában (1825. II. Rozsnyai Dávidnak emlékezete, 1826. VIII. egy nevezetes magyar régiség és ritkaság: szent István erszénye, 1835–36. I. Német költés Magyarországban); Kritikai Lapok (II. 1883. Patriotische Rüge); a Hetilapban (II. 1847. Bányászati kép) stb.
Munkái:
1. Elegie am grabe der zu früh verblichenen Jungfrau Eleonore Rumy. Kaschau, 1803.
2. Musen-Almanach von und für Ungarn. Leutschau, 1807.
3. Populäres Lehrbuch der Oeconomie, mit besonderer Rücksicht auf die Bedürfnisse Oesterreichs und Ungarns, und auf den Zustand der Landwirthschaft im österreichischen Kaiserthum. Wien, 1808. Két kötet.
4. Georgraphisch-statistisches Wörterbuch des österreichischen Kaiserstaates... Mit einer karte. U. ott, 1809.
5. Theoretischpraktische Anleitung zum deutschen prosaischen Styl. U. ott, 1813.
6. Erdei instructio... 1813.
7. Agricolae experimentatores prudentes et circumspecti. Oratio inauguralis dicta in Georgico Keszthelyiensi die 5. Nov. 1813. Sopronii, 1814.
8. Von der jetzigen Beschaffenheit des Georgikons zu Keszthely und den Mittein, dassetbe dem Zwecke landwirtschaftlicher Institute überhaupt näher zu bringen. Eine Bewillkommungsrede an die Theilnehmer des ökonomischen Besuches des Georgikons zu Keszthely am 20. May 1814. U. ott, 1814.
9. Bewillkommungsrede an die Theilnehmer des ökonomischen Besuches im Georgicon zu Keszthely am 20. May 1815. nebst Erörterung der Frage, wie die Bosoldung der ökonomischen Beamten... so einzurichten sei, dass dieselben mit dem vortheile des Eigenthümers in Interesse und Verhältniss stehen? U. ott, 1815.
10. Monumenta hungarica, azaz Magyar emlékezetes írások. Összeszedte és kiadta. I. kötet. Pest, 1815., 2. megjobbitott és Kazinczy Ferencz előbeszédjével megbővített kiadás. U. ott, 1816. II. és III. kötet. U. ott, 1817.
11. Gemeinnützige ökonomisch-technische Belehrungen für Haushaltungen in Städten und auf dem Lande. U. ott, 1816. Két kötet.
12. Das Ganze der Brantweinbrennerei und Liqueurfabrikation. Gratz, 1818.
13. Das Wunderkabinet. U. ott, 1818. (Névtelenül.)
14. Tropologia et schematologia practica seu exemplaris, quam instar speciminis rhetoricae exemplaris edidit. Pragae, 1819. Szerző arczk.
15. Über Horazen's V. Satyre. Wien, 1822.
16. Conspecturs examinis publici semestralis primi anni Schol. 1824. in classe syntaxistarum lycei evang. a. c. Posoniensis actusque declamatorii ab iisdem die 26. Martii instituendi. Accedit commentatio in orationem M. T. Ciceronis pro Marco Coelio Rufo, maecenatibus, fautoribus et amicis xenii loco oblata crisique philologorum in Hungaria et Germania exhibita. Posonii, 1824.
17. Anleitung zum Bierbrauen. Mit einer populären Theorie der Gährung. Wien, 1826.
18. Jubileum vener. presbyterii Strigoniensis de evectione ad purpuram R Romanam Em. ac Rev. Dni principis Alexandri a Rudna... presbyteri cardinalis etc. dum hac dignitate Viennae inauguratus Felix Strigonium rediret mense Januario 1829. Strigonii.
19. Parentatio qua piis manibus Emin. quondam Cels. ac Rev. principis Alexandri a Rudna, metrop. ecclesiae Strigoniensis archiepiscopi, occasione exequiarum die 26. Octobris 1831. justa persolvit. U. ott.
20. Gallerie ausgewählter Porträte der merkwürdigsten Zeitgenossen, sammt Text. Ofen, 1831.
21. Ujonnan felfedezett módja a lóetetésnek széna nélkül és igen kevés zabbal. Vagy mikép lehet 30 lónak tartásánál 9600 frt, azaz minden lónál 300 frtot esztendőn által megkimélni. Kassa, 1835. (Névtelenül. Németül. U. ott, 1835. 2. kiadás. U. ott, 1836.).
22. Verzeichniss und Beschreibung der Carpatischen Blättersch wämme im Zipser Comitat. Kassa, 1834.
23. Neue Bauart mit hohlen Quaderziegeln. Pest, 1841.
Levelei, melyeket németül írt Kazinczyhoz, kiadattak a Kazinczy Ferencz Levelezése VI–XV. köteteiben.
Kézirat hagyatékában mintegy 280 munkája volt, melyeket három zsákban tartott (ezek jegyzékét Kőrösy László közli Rumy élete cz. munkájában 105–120. lap); találtak még hozzá írt 8990 levelet (R. körülbelül 60,000 levelet írt); a m. kir. tudom. Akademia levéltarában 3216 darab, többnyire hozzá írt levél van (ezek jegyzékét is közli Kőrösy); ezeket kéziratának egy részével együtt Toldy Ferencz szerezte meg R. özvegyétől. A m. n. múzeumban is van 61 kézirati munkája (Nekrologe über verstorbene Ungarn 1818–1837., Literarische Notizen 1801–37. ívrét hét füzet; Chronik der Lehranstalten in Ungarn 1818–22., ívrét 33 lap sat.).
Álnevei s jegyei: Adiaphoros, Alföldy, Drogutin, Aus Gran in Ungarn, Aus G-n, Karl u, m, r, y, z, w, -u-, xyz, XYZ, **, 20, 25, 26, 18, 36, 45, 48 sat.
Arczképei: rézmetszet, rajz. Donát 1818. Pesten, metszette Neidl 1819. Bécsben és kőnyomat Barabástól 1844-ben Pesten.
Annalen der Literatur. Wien, 1805. Intelligenzblatt 211. l., 1807. 129–138., 209. l. 1808. II., 1809. I. 24., 71., 114., 258. l., 1810. I. 520., III. 326. l.
Lehotzky Stemmatographia. Posonii, 1807. 124.
M. Kurir 1811. I. 18. sz.
Allg. Literatur Zeitung. Halle, 1815. II. 456., III. 272., 1816. 592. l.
Neue vaterländische Blätter. Wien, 1820. Intelligenzblatt 13. sz.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1829. II. 17. sz.
Kis János, Emlékezései II. 117. l.
Feierstunden. Harausg. v. Ebers. Wien, 1835. 605. l.
Oesterr. National-Encyklopädie. Wien, 1835. IV. 446. l.
Der Wanderer. Wien, 1836. 91. sz.
Nemzeti Ujság 1846. 207. sz. (Kazinczy első levele Rumyhoz), 1847. 481.
Majer István, Rumy életrajza 1847. (Kézirat a budapesti egyetemi könyvtárban).
1847: Sonntagsblätter. Wien, 34. sz., Gratzer Inndustrieblatt 31., 34. sz., Oesterr. Zeitschrift 15., 18., Pesther Zeitung 422., Sion, Augsburg 58., Theater-Zeitung, Wien, 89., Der Ungar 82. 98., Spiegel 45., 1852. 179. sz.
Der Patriot. Pest, 1848. 61. sz.
Danielik, Magyar írók I. 395. l.
Müllner Mátyás, A soproni ev. főtanoda története. Sopron, 1857. 95., 96. l.
Meyer, Das grosse Conservations-Lexikon. II. abth. VI. 625. l.
Goedeke, Grundriss. Hannover, 1863. III. 168. l.
Kanitz, Geschichte der Botanik in Ungarn. Hannover, 1864. 131. l. (2. kiad. 212. l.
Rosenthal, David August, Convertitenbilder. Schaffhausen, 1863. I. 338. l.
Kehrein Jos., Biogr.-litter. Lexikon. Zürich, 1870. II. 68. l.
Mjer István, Emlékbeszéd R. felett. 1873.
Toldy Ferencz Összegyűjtött munkái VIII, 331. l.
Szinnyei Könyvészete és Repertoriuma I–III.
Figyelő VI. 1879. 216. l.
Pesti Napló 1879. 279. sz. e. k.
Hon 1879. 280. sz. r. k.
Kőrosy László, Rumy élete. Bpest, 1880.
Esztergom és Vidéke 1880. 93. sz. arczk. (Barabás festménye után).
Gust. Heinrich, K. G. Rumy. Ung. Revue, 1881.
Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei írók. Bpest, 1888.
Petrik Bibliogr.
Katholikus Szemle 1890. 687., 695. l.
Kazinczy Ferencz Levelezése VII–XV.
Budapesti Hirlap 1892. 90. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 751. l.
Csanády Gusztáv, Emlékkönyv. Keszthely, 1897. 39. l.
Weber, Samuel, Ehrenhalle. Igló, 1901. 197. l.
Kóssa Gyula, Magyar állatorvosi Könyvészet. Bpest, 1904. 199. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
