Rozgonyi József (rozgonyi), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Rozgonyi József (rozgonyi),

ev. ref. főiskolai tanár, atyja R. Gábor halála után egy hónappal született 1756. szept. 30-án Tolcsván (Zemplénm.), mint három éves gyermek vesztette el édes anyját, Csécsi Zsófiát és nagyatyja, Csécsi János, hivatal nélküli egykori tanár gondviselése alá került Sárospatakra 1769-ig, mikor ez is meghalt. R. annyira vitte tanulását, hogy tizenegy éves korában görögül olvasott, és még nem volt 15 éves, mikor 1771-ben a gymnasiumot bevégezte s 1772. január 29. átment a felsőbb tudományok hallgatói közé. Mint felsőbb tanuló könyvtárnoki hivatalt is viselt (1783–84.) és tanította a bölcselet előismereteit. 1784-ben tanuló korában gyűjtött pénzen és nagyatyja hagyatékával külföldre indult, de Bécsnél tovább nem mehetett és ott tanulta többek között a római kath. hittant; ezzel figyelmet gerjesztett maga iránt, úgy hogy II. József császártól, személyes kihallgatáson, első nyert további utazásra engedelmet, s vele nyilt meg újonnan a külföldi akadémiák látogatása. Különösen Hollandiában, Utrechtben állapodott meg hosszabb időre, ahol négy évet töltött. Innét átment Angolországba, nevezetesen Oxfordba néhány hónapra. Utazott Francziaországban és Svájczban, de utóvégre mégis Göttinga volt második hosszabb tartózkodási helye, hol több tudóssal ismerkedett meg. Az akkoriban fölmerült Kantféle bölcselet ismeretét óhajtván megszerezni; ezért Jacobot és Reinholdot látogatta meg; de vágyait nem elégíthette ki; azért visszatérte után Kant ellen írt egy latin munkát, melyben megmutatta, hogy Kant rendszere csupán erőtlen alkotmány. Ez a vélemény Rozgonyit a sírig kisérte. 1791-ben a losonczi lyceum igazgatására hivatott és ott működött hét évig. Ekkor 1797. május 2. s megkezdte tanítását a természeti joggal. A latin és görög nyelven kívül beszélte a német, angol, franczia és holland nyelvet. Meghalt 1823. ápr. 25. Sárospatakon.

Czikkei a Hadi és más nevezetes Történetekben (III. 1790. 3. sz. Wittenbergai magyar könyvház); és a Tudományos Gyűjteményben (1822. VII. Aristipus védelme); a Figyelőben (XXIII. 1887. R. levele Döbrentei Gáborhoz, Sáros-Patak, 1822. márcz. 17.).

Munkái:

1. Jó gymnasium, melyet midőn 1791. eszt. Sz. István havának 30. napján Losonczon professori hivatalába bé állana, együgyüen lerajzolt. Buda, 1791,

2. Dubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani. Ad viros clarissimos Jacob et Reinhold. Pestini, 1792.

3. Oratio inauguralis de Socratica philosophandi ratione nostris temprobus revocanda. Habita S. Patakini anno 1798. 2-da Maji, S.-Patakini.

4. Észrevételek azon még kézírásban lévő s a Kant ízlése szerint készült munkára nézve, melynek neve: Erkölcsi tudományok megrostálása. Irta R. J. S.-Patak, 1813.

5. Dictiones duae. Prior salutatoria ad... Andream Szabó, episcopum Cassoviensem, tempore visitationis canonicae, collegium ref. S. Patakiense anno 1814. 15. Sept. sua praesentia honestatem. Posterior: Allocutio ad auditores juris patrii anno 1815. 14. Julii scholae Patakinae valedicentes, habita. Hely n.

6. Brevis systematis scholarum ref. S. Patakiensium novissimi conspectus. S.-Patakini, 1818,.

7. A pap és a doctor a sínlődő Kant körül, vagy rövid vizsgálása, főképen a tiszt. Pucz Antal ur elmlékedéseinek: A Kant philosophiájnak fő resultátumairól és óldalaslag illetése az erkölcsi catechismust író bécsi feleleteinek. (Pest), 1819. (Névtelenül.)

8. Aphorismi psychologicae empiricae et rationalis perpetua philosophiae criticae ratione babita. S.-Patakini, 1819.

9. Aphorismi historiae philosophiae, quos..., philosophiam traditurus praemisit. U. o., 1821.

10. Aphorismi juris naturae, perpetua juris romani, hungarici, juris naturae Kantiani ratione habita. U. ott, 1821.

11. Néhai M. Vajai Vay József cs. kir. tanácsos, septemvir, a császári innen lévő ref. eccl. s a pataki anyaoskola Fő Curátora halálnak szomorú emlékezetét a megdicsőült tiszteletére. S.-Patak júl. 14. 1822. eszt. felelevenítette. Hely n. (Vay Józsefre tartott consist. és halotti beszédek. S.-Patak, 1822.)

Halotti beszédei gr. Teleki József (1797), Nyiri István és Major József temetése alkalmával, szintén megjelentek nyomtatásban.

Kiadta a Szentgyörgyi István logikáját latinul (Posonii, 1805.)

Kézirati munkája a budapesti egyetemi könyvtárban: Philosophia universalis. Descripta et plurimis interpretationibus exemplis et notis in publicis praelectionibus connotatis aucta per. P. B. de A. (Paulum Balogh de Almás). Tomus I. continens Psychologiam. S.-Patakini, 1812. et 1813. 8rét 582 lap.

Révai, Planum 86. l.

M. Hirmondó 1792. I. 624. l.

M. Kurir 1798. I. 41. sz., 1823. I. 40. sz.

N. Annalen der Literatur 1809. I. Intelligenzblatt 157. lap.

Katona, Historia Critica XLI. 630. l.

1823: Ver. Ofner-Pester Zeitung 42. sz., Hazai és Külföldi Tudósítások I. 41. sz., Tudományos Gyűjtemény V. 111. l.,

Philosophiai Pályamunkák 1835. 112., 115., 124., 139. l.

Danielik, Magyar Irók. Pest, 1858. II. 272. l.

Nagy Iván, Magyarország Családai. Pest, 1862. IX. 788. l.

Toldy F., Magyar nemzeti irodalom története. Pest, 1865. 262. l.

Figyelő, V. 1879.

Szinyei Gerzson, A sárospataki főiskolai könyvtár története. Sárospatak, 1884. 31. l.