Róna Béla,
Róna Béla,
hirlapíró és szerkesztő, szül. 1871. nov. 13. Acsán (Fejérmegye); szülei korán elhaltak és egyik anyai nagybátyja nevelte föl; középiskoláit a székesfejérvári főreáliskolában és a budapesti piarista főgymnasiumban végezte, a hol 1889-ben érettségi vizsgát is tett; azután nagybátyja kivánságára a budapesti egyetem jogi fakultására iratkozott be. Két évig volt jogász; de ezen pályát ott hagyta és régi vágyát követve a bölcseleti kar hallgatója lett; itt Gyulai Pál, Beöthy Zsolt és Heinrich Gusztáv előadásait hallgatta, a kik az irodalomra buzdították. 1893-ban Rosenfeld családi nevét Rónára változtatta. 1894 tavaszán Párisba utazott és félévig a Sorbonneon hallgatott irodalomtörténeti előadásokat. Visszatértekor bejárta Svájczot, Németországot és Tirolt. 1895-től a pécsi Porges-féle felső kereskedelmi iskolában a franczia és német nyelv tanára volt. 1897-ben Pécsről Budapestre jött vissza, a hol egy ideig még tanított a zerge-utczai főreáliskolában, majd otthagyta a tanárságot és megalapította 1897. októberben az Irodalmi Tájékoztató cz. kritikai folyóiratot, melynek öt évfolyamát szerkesztette; és azóta egészen az irodalomnak él.
Mint deák a Székesfejérvár és Vidéke, meg a Szabadság cz. helyi lapokba írt több verset és könyvismertetést; Vadnay Károly pedig a Fővárosi Lapokban a Könyvtáram előtt cz. tárczáját közölte; bölcseleti hallgató korában már sokat írt a fővárosi napi és szépirodalmi lapokba; 1892-ben a Magyar Geniusz cz. hetilap szerkesztőségébe lépett mint segédszerkesztő; egyidejűleg az Egyetértés munkatársa is lett, majd a Szabad Szó és a br. Apponyi alapította Nemzeti Ujság szerkesztőségének tagja volt; mindenüvé irodalomtörténeti és kritikai czikkeket írt; nagyobb tanulmánya: Kisfaludy Sándor ismeretlen Bánk tragédiájáról, megjelent az Egyetemes Philol. Közlönyben (1894); írt tárczákat irodalmi kérdésekről a Pesti Hirlapba (1890–94. és 1895. 231. Erdélyi János költő özvegyéről) és az akkori szépirodalmi lapok legtöbbjébe. Ekkor fordított a Singer és Wolfner-féle Külföldi Decameronba franczia beszélyeket. Pécsi tartózkodása alatt sok czikket írt a Pécsi Naplóba és a fővárosi szépirodalmi lapokba; a 90-es évek végén Daudet Alphonse több novelláját fordította az Ország-Világ számára, itt jelentek meg költeményei (1896–98) és Madáchról írt czikke; írt még a Zsidó Hiradóba, az Egyenlőségbe (1893. zsidó írók), Képes Családi Lapokba (1893. költ.), Magyar Geniuszba (1893. A virágregék költőjéről, Az akadémia és az irodalom, 1897. Petőfi és Tóth Gáspár), a M. Szalonba (1894. A magyar irodalom 1893-ban, 1895. Petőfi Zoltán), Könyvkereskedők Lapjába (195. A magyar sajtó és a könyvkiadó), a Polit. Heti Szemlébe (1895. Gyulai Pál a magyar sajtóról); utóbb gyermekverseket írt a Pósa Lajos Én Ujságom-jába és a Magyar Lányokba. Eddig megjelent czikkeinek száma meghaladja a másfél ezeret.
Munkái:
1. Tavasz. Bpest, 1892. (Költemények.)
2. Délibábok. U. ott, 1893. (Költemények. Ism. Főv. Lapok 1893. 325., Nemzet 313. sz. Élet, M. Geniusz 42. sz., Budapesti Hirlap 332. sz., Vasárnapi Ujság 42. sz.)
3. Petőfi és Juliskája. Naplók, levelek. U. ott, 1894. (Ugyanez: Szendrey Julia naplói és levelei cz. a Radó Magyar Könyvtárában.)
4. A magyar irodalom 1892-ben. U. ott, 1893.
5. A magyar szépirodalom 1894-ben. Kritikai tájékoztató a nagyközönség számára. U. ott, 1895.
6. Jobb és jelentősebb magyar könyvek. U. ott, 1896.
7. Mara és egyéb költemények. U. o., 1896. (Ism. Vasárnapi Ujság 31. sz., M. Szemle, Polit. Heti Szemle, Ország-Világ 25. sz.)
8. Snadahüpfelek. U. ott, 1896. (Ism. Polit. Heti Szemle 1897. 19. sz., Főv. Lapok 155. sz., Bpesti Szemle 1898.)
9. Jó gyermekek mulatsága. U. ott, 1896.
10. Gyönyörű szép szines képek. U. ott, 1896.
11. Költői műfajok és prózai műfajok. U. ott, 1896.
12. Az újabb magyar irodalom. Bpest, 1897. Ism. Egyetértés 135. sz.)
13. Pipacsok. U. ott, 1898. (Ujabb költeményei. (Ism. Vasárnapi Ujság 36. sz.)
14. Éhség. Regény. Knut Hamsun után ford. U. ott, 1900.
15. A nyomorban. Regény Kielland után ford. U. ott, 1902.
16. Küzdelem a létért. Regény. Sienkievicz után ford. U. ott, 1903.
17. A magyar irodalom 1902-ben. U. ott, 1903.
18. Új magyar irodalom. U. ott, 1904.
19. Nyomorból a halálba. Sienkiewitz Henrik után ford. U. o., 1903.
20. Százszorszép könyv. U. ott, 1905. (Ujabb gyermekversei.)
21. Másodvirágzás. Párjelenet. U. ott, 1905. (Monologok 153.)
22. Daudet, Tarasconi Tartarin, regény az ifjúság számára átdolgozva. U. ott, 1904.
Még sok népies iratot írt a Biró Albert kiadásában megjelent Nép- és Mesekönyvtárba.
Álnevei és jegye: Rob, Csaba, Áron, Ábel és R. B.
M. Geniusz 1893. arczkép.
M. Könyvészet 1893., 1895–96., 1898., 1903., 1904.
M. Nők Lapja 1894. arczk.
Egyetértés 1895. 116. sz.
Schaek Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Budapest, 1896. 64. l.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1896. 190. l.
Corvina 1905. 31. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
