Roman Sándor, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Roman Sándor,

egyetemi tanár, szül. 1826. nov. 26. Őssiben (Biharm.); gymnasiumi tanulmányait végezve, a papi pályára lépett és mint a nagyváradi görög kath. egyházmegye növendéke a theologiát a bécsi egyetemen hallgatta; onnét visszatérve 1849-ben a belényesi gymnasiumhoz rendeltetett helyettes tanárnak; 1851-ben pedig a nagyváradi főgymnasiumnál felállított rumén nyelv és irodalom tanszékére helyeztetett át szintén h. tanárnak. Két évi tanári működése után b. Erdélyi Vazul püspök 1853-ban Bécsbe küldte a bölcseleti tanfolyam hallgatására; honnét nem is tért vissza megyéjébe, hanem megvált a papi pályától és több évig a magyar kormánynál talált alkalmazást mint rumén fordító. 1857–63-ig a budai m. kir. helytartó-tanácsnál fogalmazó volt. 1862-ben kineveztetett a pesti egyetemhez rendkívüli s 1880-ban rendes tanárnak a rumén nyelv és irodalom tanszékére. Országgyűlési képviselővé 1866-ban választatott meg először a magyar-csékei kerületben; ezt képviselte 1887-ig és a szabadelvű párthoz tartozott. 1866-ban tagja lett a bukaresti tudom. akadémia irodalmi osztályának. Meghalt 1897. szept. 27. Szász-Sebesen.

1861–67-ben a Concordia cz. politikai s irodalmi lapnak előbb főmunkatársa, később pedig felelős szerkesztője volt és mint ilyen 1865-ben egy b. Reichenstein erdélyi alkanczellár ellen írt czikke miatt a cs. kir. haditörvényszék által 14 napi fogságra ítéltetett, mely büntetését azonban ő felsége elengedte. 1868–76-ig a Federatiunea cz. politikai s irodalmi rumén lapnak kiadó-szerkesztője volt; ekkor három sajtópört indítottak ellene, kettőben az esküdtszék fölmentette, az egyikben egy évi fogságra és 500 forint pénzbírságra ítélte; az első hirlapban politikai beszédein kívül egyebek közt a rumén helyesírásról közölt czikksorozatot, a Federatiuneaban pedig az 1848. mozgalomra vonatkozó igen fontos oklevelet tett közzé. Egyetemi tanárkodása alatt a rumén hitregéket, népszokásokat, közmondásokat, népmeséket, költeményeket és rumén egyházi műszavakat dolgozott fel. Az országgyűlésen különösen az 1867. június 25. és 1879. május 1. beszédeivel tűnt fel. Nevét Romanunak írta.

Munkái:

1. II. Napoleon, Julius Caesar története. Pest, 1867. (Rumén fordításban.)

2. Discursul deputatului... cu occasiunea desbaterei ampra proiectului de lege. Nagy-Szeben, 1883.

Szabadság (Nagyvárad) 1879. 137. sz. (Márki S.)

Bihar 1879. 104–106. sz.

Márki Sándor, Bihari Román Irók. Nagyvárad, 1880. 46. stb. l.

Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Bpest, 186. 145. l.

Familia 1893. 5. sz. arczk.

Tribuna 1897. 205. sz.

Budapesti Hirlap 1897. 270. sz.