Roboz István, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Roboz István,

kir. tanácsos és szerkesztő, szül. 1828. okt. 26. Köttsén (Somogym.); iskoláit a pápai ev. ref. kollegiumban végezte, hol Petőfi és Jókai tanulótársai voltak; 1848-ban végezte el jogi tanulmányait. 1848–49-ben Somogyban Noszlopy kormánybiztosnak volt titkára. Az utóbbi évben írta a Kossuth imáját a kápolnai elesettek felett Ádándon Csapody Pál kastélyában, melyet franczia, angol, olasz, német, lengyel nyelvre is lefordítottak. 1856-ban a kaposvári törvényszéknél vizsgáló biró, utóbb az alkotmányos életben a megye tiszti főjegyzője lett. 1866. márcz. 6. alapította a Somogy cz. politikai hetilapot (midőn a dunántúli megyékben csak egy lap volt Nagy-Kanizsán, az egész ország területén pedig csak 3 politikai napi s öt vidéki hetilap), melynek ma is szerkesztője. Ez idő szerint ő a legrégibb szerkesztő hazánkban. Az irodalomban és közügyekben tanusított működéseért 1879. a Ferencz-József-rend lovagkeresztjével, 1887-ben pedig a királyi tanácsossággal tüntették ki, midőn Kaposvár közönsége írói munkásságának 40 éves évfordulóját ünnepelte meg. A vidéki hirlapírók kongressusát ő kezdeményezte. A somogyvármegyei Berzsenyi irodalmi társaság elnöke.

Költeményei, levelei, elbeszélései, rajzai s egyéb czikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Hazánk (1847), Életképek (1848. II. költ.); Hölgyfutár (1850. költemények, 1851. Balatonvidéki levelek, Fekete könyvemből, Egy pár nap Pécsett, Vidéki élet, Pécsi tükördarabok, Egy agg leány párbaja, A fekete szem teremtése, Mégis vannak Rómeók és Juliák, Egy őrült színész, 1852. Balatonvidéki levelek, Költészet a Sióban, Tükördarabok naplómból, Az enyingi park, Tihany, Füredi viszhangok, Örvények, ered. beszély, Az év utolsó napján és költemények, rajzok, 205 sz. Bécsi levél, 1853. Uj évi mozaik, A solothurni rózsaszál, La Chouette, Phantomok, 103. ujdonság Somogyból, Babérlevelek Somogyból, Egy pár nap Füreden, Garay hamvainak, A virágok teremtése, Garay hamvainak, Füredi daguerreotyp sat. 1854. 143–172. sz. Simon kapitány, regény Féval után ford., 1856–57. Egy honleány emlékek, Balaton-Füred, Tükördarabok Somogyból, Babérlevelek Somogyból, Balaton-Füredi levelek, 1858–59. Csiga-telegraf Somogyból, Kazay Lajos hamvainak, Kaposvári élet, 140. Kaposvárról Ágairól, Kisfaludy S. szobra, 1860. Balaton-fölvidékről levelek, Széchenyi fölött, Még egy rajz a Berzsenyi ünnepről, Balaton-Füred, 1861. Somogyból, 1862. Záborszky Alajos hamvainak, Kaposvár, 1863. II. Egy porladó szív levelei); Romemlékek (Pest, 1851. költ.); Pesti Napló (1850. 170. sz. A pest-kanizsai vasutvonal ügyében, 1851. 280–291. Egy talált napló töredékei, 1855. 124. sz. Hangok Somogyból, 1864. 152. stb. sz., 1864. 156. sz. Balaton-Füredi levelek, 234–236., 239. sz. A kaposvári gymnasium felavatása); Szikszói Enyh-lapok (1853. költ.); Divatcsarnok (1853. Tájképi vázlatok: A Balaton csatája, 1860. költ.); Magyar Sajtó (1855. 12. sat. sz., Somogyi levelek, 1857. 176. Időszaki levelek Somogyból); Családi Lapok (1856. Fohász az élet tengerén, Balaton szerelme, rege, Csobánczon, Mi atyánk! és költ., 1857. költemények); Győri Közlöny (1857–60. költemények, 1862. és a többi évfolyam: Somogyból); Vasárnapi Ujság (1864.); Hazánk és a Külföld (1865. Balaton-Füred, A balaton-füredi szinkör); Fővárosi Lapok (1865. 1867. Balatonfüredi élet, 1878. Balaton-Füredről, 1879. Kisfaludy Atala); Gazdasági Lapok (1870. Somogyból, 1871. Hogy áll Somogymegye gazdászati tekintetben?); Földmívelési Érdekeink (1871. Levél a szerkesztőhöz: Kaposvár, Magyarország földje és koldusai); Pesti Hirlap (1882. 68–69. Vidéki lapszerkesztők, genre, 1883. 204., 208. sz. A magyar tenger mellékéről, 1884. 191. sat. Balaton-Füred, 1885. 168. A társadalom ezer keze, 201. B.-Füredi levelek, 1886. 210. Hogyan nyaral Jókai Mór Balaton-Füreden, 1887. 187. sz. Fürdői élet: Balaton-Füred); Budapesti Hirlap (1885. 197. sz. Jókai villája Balaton-Füreden); Nemzet (1887. 120. szám Jókai Mór és Zichy Antal); Somogy (1897. 11. sz. Petőfi Sándor és az én pápai emlékeim, átvette a P. Napló 73. sz., 1398. 8. és köv. sz. Emlékeimből: 1848–49.).

Munkái:

1. Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek fölött. Kaposvár, 1849. (Más nyomdákban és hirlapokban is utánnyomatott.)

2. Pécsi sugárszálak. Írta s e haza lelkes hölgyeinek ajánlja. Pécs, 1852. (Költemények.)

3. A Balaton szerelme. Rege, Pest, 1856.

4. Daguerreotype, vagy azon nevezetességek arczképcsarnoka, kik nem pártolják az irodalmat. U. ott, 1863. (Két kiadás. Ism. Hölgyfutár II. 51. sz.)

5. Egy porladó szív levelei. Nagy-Kanizsa, 1864. (Ism. Hölgyfutár I. 41. sz.)

6. Virágok albuma 1867-re. Kaposvár, 1866.

7. A billikomból. Nagy-Kanizsa, 1878. (Két kiadás.)

8. A tükörből. Kaposvár, 1880.

Szerkesztette a Kaposvári Képes Naptárt 1863–66-ra és a Somogyi Képes Naptárt 1863–66-ra; a Beszédeket, melyek a kaposvári gymnasium felavatási ünnepélyén mondattak. (Kaposvár, 1866); még a Somogyon kívül a Zala-Somogyi Közlönyt 1862. júl. 1-től 1865-ig, a Zalát 1874. július 1-től Nagy-Kanizsán és szerkeszti a Somogy vármegye Hivatalos Lapját Kaposvárt.

Álneve: Labora.

Danielik, M. Irók. Pest, 1858. II. 270. l.

Moenich-Vutkovich, M. Irók Névtára. Pozsony, 1876. 324. l.

Pesti Hirlap 1882. 68., 69. sz.

Budapest 1884. 57., 58. sz.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

1887: jubileuma Zalai Közlöny 18. sz., Fővárosi Lapok 91., Nemzet 91., Kaposvár 18., Somogy 19. sz.

Kiszlingstein Könyvészete.

Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 605. l.