Reiszig Ede (ifjabb),
Reiszig Ede (ifjabb),
bölcseleti doktor, R. Ede főispán és báró Szegedy-Ensch Irma fia, szül. 1873. márcz. 25. Szombathelyt (Vasm.); középiskolai tanulmányait a nagy-kanizsai kegyesrendi gymnasiumban végezte; ezután a budapesti egyetemen a jogi szakon kívül a bölcseleti karban főleg a történelmi előadásokat hallgatta. 1894-ben hosszabb ideig tartózkodott Németországban, hol főleg a nyilvános könyvtárakat tanulmányozta. 1895-ben bölcselet-doktorrá avattatott és azon év júl. 27. Vasmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki; aug. 5. szolgabíróvá választották. 1897. febr. 21. a belügyminiszteriumban segéd-fogalmazónak neveztetett ki, hol most is működik. 1899-ben a magyar heraldikai és genealogiai társaság, 1904-ben pedig a magyar történelmi társulat választmányi tagjává választotta; 1905-ben a vallás- és közoktatási miniszter a műemlékek orsz. bizottságánál levelező tagnak nevezte ki. 1901ben hosszabb tanulmányutat tett külföldön (München, Stuttgart, Strassburg, Páris), 1902-ben pedig Drezda, Prága és Berlin nyilvános könyvtárait tanulmányozta, főleg a családtörténeti irodalom szempontjából, 1903-ban a Földközi-tengeren tett nagyobb utazást.
Czikke a Történelmi Tárban (1893. A rezneki család, 1894. A béri Balogh család, 1895. Egy gyilkossági per a XVI. században); a Turulban (1896. Hasságyi Farkas Márton czímerlevele, 1899. A Csabi nemzetség, 1900. A Geregye nemzetség, 1901. A Pethendi Budai család czímerlevele, 1905. Keszői Jakab czímerlevele); a Sopronban (1897. Némethy Gergely hajdu vezér felkelő hadjárata, mutatvány Vasvármegye története cz. munkájából); Magyarország vármegyéi és városai Vasvármegye (Bpest, 1898) egyik szerkesztője volt és e műbe Vasvármegye története és Vasvármegye családai cz. czikkeket is ő írta; a többi kötetekben: Nyitravármegye nemes családai, Szabolcs megye közigazgatása és nemes családai, Bihar-, Bars- és Gömör-vármegye története és nemes családai, Pozsonyvármegye nemes családai, A Pálffyak, Zemplénvármegye nemes családai); a Nagy Iván cz. folyóiratban (1899. A Thuróczy család); a Katholikus Szemlében (1902. A János lovagok Budafelhévizen, 1903. A János lovagok a tatárjárás alatt, 1906. A János lovagok Csurgón); a Századokban (1903. A János lovagrend és Róbert Károly király).
Munkája: Magyar nemzetiségi Zsebkönyv. II. rész. Nemes családok I. kötet. Bpest, 1905. (Pettkó Bélával együtt.)
Magyarország Vármegyéi és Városai. Bpest, 1898. 348. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
