Reich Ignácz,
Reich Ignácz,
a pesti izraelita hitközség főiskolájának tanára, szül. 1821-ben Zsámbékon (Pestm.), hol atyja a zsidó községnél jegyzői minőségben szegényes viszonyok közt ugyan, de közbecsülésben élt. Ámbár R. atyja még latinul is beszélt, kis «Eizeh» fiát 13 éves koráig csak a cheder (zsidó elemi iskolák, melyekben a romlott zsidó szójárást használva tanították s melyek jelenleg már nem is léteznek) tantárgyaiban részesíttethette, azaz tanulta a bibliát eredeti héber szövegben és a Talmudot; de jeles elmetehetsége, éles esze már ekkor mutatkozott. E zsenge korában annyi jártasságot és ismeretet tanusított a Talmud végtelen tömkelegében, hogy az akkori zsámbéki rabbi a «choverral» tüntette ki. (A chover tulajdonosai a «rabbi» praedikátumot viselik nevök előtt). Ezen ajánló diplomával és az atyai áldáson kívül semmivel, útra indult a 14 éves ifjú, Nagyváradra ment héber tanulmányait folytatandó, hol testvérbátyja Salamon mint rendes elemi tanító volt alkalmazva. Bátyja vezetése mellett a magyar és német nyelv elemeit elsajátítván, a gymnasiumba lépett és mialatt ezt rendesen látogatta és kitűnő sikerrel bevégezte, a Talmudot is tanulmányozta. A gymnasiumot elhagyván, 1842-ben Pestre jött, hol a bölcseletet végezte. Minden anyagi támaszt nélkülözvén, tanulmányait félbe kellett szakítania s miután már magyarul, németül, francziául és héberül jól értett, latinul pedig beszélt is, mint nevelő nyert alkalmazást Pest előkelő izraelita házainál, e minőségben 1848-ig működött. Hirlapírói munkásságát leginkább a zsidók magyarosodási ügyének szentelte. 1850-ben Zsámbékon visszavonultságban élt és szorgalmasan tanulta az angol nyelvet, mert a kivándorlási eszme őt is megszállta; azonban ezen szándékáról, miután a székesfejérvári izraelita hitközség az ottani iskolához meghívta, lemondott. Egy év mulva a pesti izraelita hitközségtől kapott meghívást az itteni iskolához, melyet készséggel fogadott. a pesti izraelita községi főiskola magyarosodásának R. egyik főtényezője lett az által, hogy előadásainál a magyar nyelvet használta tannyelvül és a biblia héber szövegének magyarra fordítását ő kezdeményezte. A pesti hitközség ezt méltányolván, a tantestülethez intézett egyik iratában különösen is kiemeli azt, hogy ezen iskolában, mely már akkor mintegy 60 éve fennállott, R. az első, ki a héber grammatikát magyar nyelven tárgyalta. A 80-as évek elején nyugalomba vonult. Meghalt 1887. április 18. Pesten.
Czikkei a Pester Isr. Haupt- un Unterrealschul programmjában (1856. Geschichtliche Skizzen der israelitischen Hauptund Unterrealschule); a Ben-Chananjában (Szeged III. 1860. Moritz Horschetzky, Biogr. Skizze); a Beth Lechemben (Pest, I. 1871. Der Ackerbau bei den Hebräern, II. 1874. Einen Monat in der altjüdischen Metropole); a M. Izraelitában (1861–64. Irodalmi Kravalok cz. humorisztikus czikksorozat; itt jelent meg a Bocherl (talmudtanuló) cz. elbeszélése is); a Winter-féle évkönyvben (Der jüdische Handelslehrling; az Izraelita Közlönyben (1864. stb. Das Armenwesen der alten Hebräer, czikksorozat); az Ung. Jüdische Wochenschriftben (Keber Avot, czikksorozat). Költeményei közt legkiválóbbak a Zsidó hangok és Zsidó kovácsdal. Kölcsey Hymnusát dr. Jozeffy társaságában héberre fordította.
Munkái:
1. Honszerelmi dalok. Buda, 1848.
2. Beth El. Ehrentempel verdienter ungarischer Izraeliten (Pest, I. 1856. Bach Joseph, Prediger der Pester izr. Kult. Gem., Benedikt Markus, Märisch-schles. Oberlandes Rabbi, Guttmann Jakob, Bildhauer, Holitscher Wolfg., Gemeinderath der kön. Freistadt Pest, Joachim Jos., kön. Hannov. Konzertmeister, Mandelli David, der Diogenes unserer Zeit, Oesterreicher Jos. Manes, Dr. der Medizin, Rózsavölgyi Márk, ung. National-Kompositeur, Singer Edmund, Konzertmeister, Weisz gabriel, k. k. Majos, II, 1859. Biedermann M. L. k. k. Hofjuwelier, Cohn Albert, Orientalist, Dukes Leopold, Bibliograph, Grosz Friedrich, Dr. der Medizin, Stern M. E., hebr. Literat, Wahrmann Israel, weil. Oberrabbiner zu Pest, III. 1860. Breuer Eduard, rozmandichter, Eger Agiba, weil. Oberrabbi zu Posen, Fischhof Adolf, Doctor der Medizin, Gruby Dávid, Dr. der Medizin, Hauser Michael, Violinvirtuose, Joachim Wilhelm, medizinischer Schriftsteller, Neumann Moses Samuel, hebr. Jugendschriftsteller, Schey Philipp, Edler von Koromla, Schlesinger Sulka, Philantropist, Iv. 1862. Friedmann Ignaz, Enciklopädist, Mauksch Moritz, Gründer des ersten Taubstummen-Institutes in Ungarn, Sonnenthal Adolf, Hofschauspieler, V. 1865. Engel Josef, Bildhauer in Rom, Hahn Ignaz, Direktor der Landes Marinen Fabrik zu Surabaya in Ostindien, Schwarz Eduard, Korvettenarzt und Botaniker, Sichermann Emanuel, Ökönom, 2. kiadás. Budapest, 1878. Két kötet 14 arczképpel.)
3. Beth-Lechem. Jahrbuch zur Beförderung des Ackerbaues, des Handwerks und der Industrie unter den Israeliten Ungarns. U. ott, 1872–1873. Két évfolyam.
4. Házi szertartás a két első Peszach-éjjelre. A héber szöveg után magyarította. U. ott, 1878. (2. kiadás. U. ott, 1882.).
5. Mózes első könyve, a héber eredetiből fordította, iskolai és magánhasználatra. U. ott, 1879.
Vasárnapi Ujság 1865. 5. sz. arczk.
Lippe, Ch. D., Bibliographisches Lexikon. Wien, 1881., 389., 645. lap.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
