Réczey Imre,
Réczey Imre,
orvos-sebészdoktor, szülészmester és műtő, egyetemi rendes tanár, előbbinek és Martinelli Antonia fia, szül. 1848-ban Pesten, hol egyetemi tanulmányait végezte. 1871-ben az orvosdoktori, 1872. a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet nyerte el. 1871. okt. 1-től 1876. júl. 31-ig a budapesti egyetem sebészeti klinikáján mint díjazott műtőnövendék volt alkalmazva és itt nyerte el a sebészműtői oklevelet is. 1874. szept. 4-től nov. végeig a főváros törvényhatósága álta a sz. Rókus-kórház III. sebészeti osztályának főorvosi állására helyettesül választatott meg. 1884-ben a barakkórházban újonnan felállított III. sebészeti fiókosztály rendelő-orvosa lett s mint ilyen 1892-ig a üllői-úti közkórház III. sebészeti osztályán is működött. 1876. szeptember a budapesti egyetem orvosi karán a csontok és izületek sebészeti bántalmairól szóló tan magántanárává képesíttetett. 1884. aug. 1. nyilv. rendkívüli tanári czímmel és jelleggel ruháztatott fel és 1892. szeptember 1. a sebészet ny. rendes tanárává kineveztetett. a budapesti kir. orvosegyesület 1875-ben könyvtárnokává, 1877. másodtitkárává, 1890. ülés elnökké és 1892-ben alelnökké választotta, mely tisztséget jelenleg is viseli. Az 1885. országos kiállítás alkalmával a kormány jury-taggá nevezte ki s az egészségügyi csoportnak jury-alelnöke lett. 1887-ben az országos közegészségi egyesületnek választmányi tagja lett. Az 1894. évben Budapestre tartott VIII. hygieniai és demographiai kongresszus XIII. szakosztályának elnöke volt. 1890-ben a német sebészeti társulat tagjává választotta. 1890. aug. óta az igazságügyi orvosi tanács rendes tagja. 1895-ben a közkórházi orvostársulat elnökévé választatott. 1889 tavaszán és nyarán hosszabb tanulmányutat tett a németországi sebészek működésének megismerése és a tanításmód elsajátítása végett. Az orvosi tudomány és különösen a katonai orvosok kiképzése körül szerzett érdemei elismeréseül 1898. ápr. 8. megkapta a III. oszt. vaskorona rendet.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1873. A m. k. t. egyetemi sebészeti kóroda betegforgalma 1871–72-ban, 1875. Gát-varrat Heppner szerint, Csontok rosszindulatú álképletei, A tábori sebészet az utolsó 150 év alatt Poroszországban, 1876. A csontok burkonytömlői, Ujjpercz központi csonthúsdagjának esete, 1882. A vese kiirtásáról, Az idült csípizületi lob kezelésének mai alapelvei, 1883. Az újabb sebkezelési módok és azok értéke, A mai sebészet fejlődése, 1885. a fővárosi közkórház III. sebészeti fiókosztályának betegforgalma 1884-ben, Adatok a sublimát-sebkezeléshez, 1886. A fővárosi közkórház rákos-üszkös osztályának betegforgalma 1885-ban, A fővárosi közkórház III. sebészeti fiókosztályának betegforgalma 1885-ben, 1888. A bőralatti veserepedésekről, 1890. Sebgyógyítás drain nélkül, Válasz Dollinger megjegyzéseire, 1895. Orvosnők képzése, Tanévmegnyitó beszéd 1895. szept. 16.); a Budapest monographiájában (1879. Orvosi tanügyünk); a budapesti kir. orvosegyesület Évkönyvében (1880. A budapesti kir orvosegyesület története); A Klinikai Füzetekben (1890. A sebészeti gümős betegségek); az Ünnepi dolgozatokban Kovács tanár jubileumára (1894. Képző műtétek). Ezen czikkek részben megjelentek németül a Deutsche Zeitschrift für Chirurgie Bd. VII., a Wiener Klinikben (1888.), a Wiener Med. Presseben (1890.), az Oberländer-Zuelzer, Handbuch d. Krankheiten der Harnorganeban (Leipzig, 1894.). Kórházi orvostársulati előadások: Két homolateralis esete, Macrodactylia esete, Ritkább echinococcus esete, Paraumbilicalis tuberculosis esete, Túlnagy bilateralis hydrocele esete, Arteria epigastrica ascendens sérülése, hasmetszés, gyógyulás, thiersch-féle bőrátültetések esetei. Radicalis sérvműtétek gyógyult esetei, A Pallas Nagy Lexikonának is sebészeti czikkekkel munkatársa volt.
Munkái:
1. Jegyzetek a növényboncz- és idomtanból. Jurányi Lajos egyetemi előadásai után jegyezte és pályatársai számára kiadta. Pest, 1868. Hét tábla rajzzal.
2. Dr. Kovács József sebészi kórodája a budapesti kir. magyar egyetemen 1871–1872., 1872–73. és 1873–74. tanévben. Budapest, 1877. (Antal Gézával együtt. Németül. U. ott, 1877.).
3. Hogyan mozgunk. U. ott, 1883. (Népszerű természettud. előadások gyűjteménye VI. 39.) 12. rajzzal.
4. A fővárosi közkórház III. sebészeti fiókosztályának betegforgalma 1884–1889. években. U. ott, 1890.
5. Jelentése dr. Morelli Károly képesítése tárgyában. U. ott, 1898.
6. Jelentése dr. Kuzmik Pál habilitálása ügyében. U. ott, 1898.
7. Az orvostanhallgatók számának csökkentése. U. ott, 1898. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
8. Klinikai megnyitó előadása 1902. jan. 27. U. ott, 1902. (Orvosi Hetilap Közleményei).
9. Az igazságügyi orvosi tanács munkálatai. U. ott, 1905. (IV. füzet többekkel együtt).
Szerkesztette a budapesti kir. orvosegyesület Évkönyvét 1879-től 1886-ig; az Orvosi hetilapot 1886–88-ig harmadfél évig; a Dr. Kovács József 1869–1894. negyedszázados tanárkodásának emlékére kiadott Ünnepi dolgozatokat 1894-ben (Bakó Sándor és Buday Kálmán közreműködésével); 1889-ben Druitt sebészeti kézikönyvének revisióját végezte az eredeti angol szöveg után és sajtó alá rendezte (70. nyomt. ív) a m. orv. könyvkiadó-társulat megbízásából.
Arczképét 1897-ben tanítványai megfestették Stetka Gyula által az egyetem számára.
Szinnyei Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapester Hygienische Zeitung 1892. 19. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1892. 5. sz. arczk., 1894. 35. sz. arczk., 1896. 40. sz. arczk., 1897. 22. sz. arczk. (Stetka Gyula festménye után).
Pallas Nagy Lexikona XIV. 433. l., XVIII. 495. l.
Hőgyes Endre Emlékkönyve. Bpest, 1896. 404., 717. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
