Ratiu-Baciu János,
Ratiu-Baciu János,
1848–4849-ben Axentie Szever névvel oláh néptribun, szül. 1827. ápr. 15. Asszonyfalván (Nagy-Küküllőm.), földmívelő szülőktől; tanult Balázsfalván és Nagy-Szebenben; 1842-ben a balázsfalvi érseki papnevelőbe vették fel, azonban 1845-ben a Leményi püspök-féle per és viszály után elhagyta a papnevelőt és Romániába ment, a hol a latin és rumén nyelv tanára lett. Romániában az 1848. eseményekben tettleges résztvett és Ilfov (bukaresti) járásban a propaganda biztosává neveztetett ki, hogy szervezze a kerületet és kényszerítse az ideiglenes és alkotmányos kormány elismerésére. Innét visszatért hazájába és a szeptember 11. tartott granicsár gyűlésen Orláton részt vett; innét másnap 200 társával a Balázsfalván tartott országgyűlésre ment. az általános felfegyverkezés elhatározása után az oláhság szervezésén buzgólkodott és 1849-ben védte Gyulafehérvárt. A fegyverletétel előtt azon fáradozott, hogy egy állandó lovas eskadront szervezzen, de fáradsága meddő maradt. Feljelentések alapján elfogták és Nagy-Szebenbe vitték, de mint ártatlant tiz nap mulva szabadon bocsátották. 1850 vége felé felhívták, hogy utazzék Nagy-Szebenbe, hogy a szász comité két császári rendjellel tüntesse ki; ő azonban ezt visszautasította és az oláh népnek jogokat és anyagi veszteségeiért kárpótlást követelt. Ennek következtében 1852-ben a rumén templomok (Alsó-Fehérm.) 60,000 frt kárpótlást kaptak. Ő felségét 1852. júl. 21. Erdélybe utazása közben a Gaina hegységnél fogadta Ratiu és elkisérte Nagy-Szebenig, a hol a következő kitüntetéseket kapta: az arany érdemkeresztet, Ferencz József-rend III. osztályát és a szent Anna orosz katonai rend III. osztályát. 1851–54-ig állami hivatalokat viselt és a rumén politikai mozgalmakban élénk részt vett és az oláhság kulturmozgalmaiban vezető szerepe volt. Visszavonultan élt Brassóban. Az 1848–49. szabadságharcz óta Axentie Szever néptribun néven ismeretes.
Munkái:
1. Rapórtele prefecţilor Axente, Balint şi Jancu. Nagy-Szeben, 1884.
2. Válasz gróf Teleki Sándor ezredes úrnak... 1890. (Ism. Kolozsvár 199. sz.).
Budapesti Hirlap 1894. 248.
Enciclopedia Romana l. 336. l.
M. Állam 1902. 278. sz. és Zászló János jegyzeteiből.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
