Radó Antal | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Radó Antal

bölcseleti doktor, költő és műfordító, a Kisfaludy-Társaság rendes tagja, szül. 1862. jún. 29. Moóron (Fehérm.), hol atyja Roder Adolf tanító volt; innét Szombathelyre került és R. itt végezte elemi s középiskolai tanulmányait; 1876-tól fogva már a szombathelyi és egyéb vidéki lapokban (Vasm. Közlöny, Vasm. Figyelő, Zala, Sopron, stb.) versei jelentek meg. Korán kezdett idegen nyelveket tanulni, majd pedig irogatni az atyja által szerkesztett Honpolgár cz. lapba, melynek 1879-ben társszerkesztője lett s melyben magyar költőket fordított németre. 1879-től a budapesti egyetemen eleinte a classica philologia, később a modern philologia tanulmányára adta magát és 1883-ban tanári s bölcseletdoktori oklevelet nyert. Ez idő alatt hirlapíró is volt; 1880. márcz. belépett a Függetlenség cz. napilap szerkesztőségébe, melytől az év őszén megvált, hogy Rómába menjen olasz nyelvi és irodalmi tanulmányok végett. Ezúttal azonban csak pár hétig maradhatott ott, mialatt tárczákat írt a budapesti lapoknak. Visszatérvén, a Pester Journalnál kellett állást vállalnia, a hova egyebek mellett irodalmi és színházi dolgokat is írt. 1881-ben Roder családi nevét Radóra változtatta. Ekkor már (1881) Szász Károly a Kisfaludy-Társaságban is bemutatta egy műfordítását (Tasso Megszabadított Jeruzsálemének néhány énekét), melynek alapján a társaság felszólította az egész eposz lefordítására; a Budapesti Szemlében is kezdte már közölni műfordításait, és ez évben készített el a Kisfaludy-Társaság műfordítás-pályázatára Byron Lara-ját, melylyel az 1882. nagygyűlésen Győry Vilmos birálói jelentése alapján el is nyerte a pályadíjat. Ugyanez évben kezdett dolgozni a budapesti operaház számára, melynek számos dalműfordítást végzett. 1883. márcz. meghívták a Magyar Ujság cz. képes napilap szerkesztőjének, a mely állásában csak félévet töltött, hogy azután a Pesti Hirlap szerkesztőségébe lépjen be. 1883. őszén újra elment Rómába, a hol ezúttal már nyolcz hónapot tölthetett. A közoktatásügyi miniszterium azonban nem küldvén el neki a kilátásba helyezett tanulmányi ösztöndíjat, itt is hírlapírással kellett kenyerét keresnie, sokat írva a Pesti Hirlapba, a Nemzetbe, a Fővárosi Lapokba, a Pester Lloydba, sőt három hónapig belmunkatársa volt a Torraca szerkesztésében megjelent Rassegna czímű olasz napilapnak is, a külföldi lapok szemléjét írva. 1884. máj. Turinba ment néhány hétre, a hol Kossuth Lajos szivesen fogadta, onnét pedig Párisba. Visszatérve, ez év őszén belépett a budapesti tanárképző-intézet gymnasiumába, a hol egy évet töltött mint ösztöndíjas gyakorló tanár. Ekkor tanári állás után nézett, de mivel a fővárosban ilyen nem kinálkozott neki, belépett az országgyűlési gyorsirodába, a hol ma is működik, 1899 óta revizori rangban. 1885 őszén a Budapesti Hirlap munkatársa lett, 1886 őszén újra a Pesti Hirlaphoz ment. 1887 tavaszán megnősült és ez év nyarán szakított a napi journaistlikával, melyhez azóta csak egy esztendőre tért vissza, 1895–6-ban, a mikor a Magyar Hirlap hívta meg dolgozótársának. Ez évben egyúttal a persa nyelv tanulására adta magát és Firdusi Sahnáméját kezdte fordítani. Radót főleg a műfordítás terén kifejtett munkásságáért a Kisfaludy-Társaság 1895-ben rendes tagjának választotta; a velenczei tudós-társaságnak (Istituto Veneto) 1889 óta levelező-tagja, 1897-ben az olasz korona-rend lovagja lett. Egyik megalapítója volt az Otthon irodalmi és hirlapírói körnek, melynek három évig titkári, majd nyolcz évig főtitkári tisztjét viselte. A budapesti olasz körnek (Circolo italiano) alapításától megszűntéig elnöke volt.

A 80-as évek kezdetétől fogva számos dolgozatot tett közzé napilapokban és folyóiratokban, sok elbeszélést ís, de főleg irodalmi ismertetéseket, bírálatokat, tanulmányokat; sokat írt főkép az olasz irodatomról, és ennek körébe vágó műfordítói munkásságának legjelentékenyebb része is: Petrarka, Ariosto, Leopardi.

Czikkei, műfordításai, költeményei, amennyire összeállítottuk, többek közt a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Pesti Hirlap (1881. 164., 167. Petőfi olasz fordítói, 1882. 1. sz. Cassone József, Petőfi olasz fordítója, 1884. 55. Nápolyi séták, 82. Egy olasz népszínmű: Giovanni Verga, Cavalleria rusticana, 116, 138. Turini levelek, 185. Kossuthnál, 330. Adalékok nápolyi András magyar herczeg történetéhez, 354. Karácsony Rómában, 1885. 60. Az olasz hirlapirodalom, 100–102. Német Petőfi-fordítások, 1887. 326. Sully Prudhomme, Törött virágcserép, költ., 1896. 212. Két olasz népdráma: Verga «Lupa» és «In Portineria»; ezenkívül számos tárca elbeszélés 1882-től fogva: jannuár 8., jan. 26., febr. 11., febr. 18., okt. 30., nov. 12., nov. 18., novemb. 22., decz. 2., decz. 9. stb.); Fővárosi Lapok (1881. Egy nagy költő szenvedései: Tasso, 1883. 297. Goldoni, szobrának leleplezése alkalmából, 1884. 75. Egy olasz ujságírónő: Matilde Serao, 1887. Lamartine, Osz, 1889. Leopardi két költem., 1890. Leconte de Lisle, költem., Sully-Prudhomme költ., 1893. Ariosto, Zerbin halála); Budapesti Szemle (1881. Egy új Petőfi-fordító: Bolla, 1883. Olasz források Magyarországról, 1889. Leopardi költ., 1891. Longfellow költ., Ariosto, Bradamant panasza. 1895. Ada Negri, 1896. Metastasio és Parini, 1897. Sully-Prudhomme, Aggódás, költemény; névtelen vagy álnevű birálatok); Koszorú (1881. Egy új olasz Petőfi-fordító, Cassone Petőfi-fordításai, 1882. Századunk olasz lyrája, Őseink egy olasz regénybe, 1883. Petőfi egy olasz költő dalában: Aleardi szobrának leleplezése alkalmából, 1884. Giovanni Verga, egy olasz regényíró, Carducci, 1885. Könyvismertetések és dármabírálatok); Kisfaludy-Társaság Évlapjai (Uj F. 1882. Lara, Lord Byrontól, 40 aranynyal jutalmazott műfordítás, XXX. 1896. Egy új olasz költőnő, székfoglaló, XXXV. 1902. A nemzeti szellem Dantéban, XXXIX. 1905. Biráló jelentés a Széher Árpád-jutalom ügyében); Magyarország és a Nagyvilág (1879. jún. A földi út, versford., 1880. Velenczéből, 1885. Könyvism.); Képes Családi Lapok (1882., 1890. költ. Giusti József stb. után és ered.); Ung. Revue (1881. jún. Petőfi in Italien); a Pester Journal-ba írt tárczái közül megemlítendő a Jókai als Held einer Volksdichtung cz., Mikszáth verséről írt és annak részben fordítását közlő czikk 1882. febr. 15.); Nemzet (1883. okt. 29. Egy olasz Hans Sachs, decz. 1. Teatro Nazinale, 1884. 236. Az olasz veristák, jan. 21. A legújabb ásatások a forum Romanorumon, 1885. április 13. Dante lyrája, 349. Pindaros, Orchomenosi Asopichosra, 1890. 353. Lermontov két dala); Magyar Bazár (1885. Porpertius, Temetémes, költ.); Egyetemes Philol. Közlöny (VI. 1882. Manzoni, Május ötödike, ford., Leopardi, Italiához, ford., 1883. Petrarca két dala, ford., Négy szonett Petrarcából, Finn népdalok, ford., 1885. Petrarca Afrikája, Lucretius: De rerum natura I. 271–294. A szélvész, ford., 1886. Szent Péter és a hegedős, ó-franczia fabliau, ford., Alexandriunus és Zrinyi-sor); Ország-Világ (1885. A Zrinyiász modernizálása, 1886. Milli Giuseppina költ., 1887. Lamartine, A tó, költ., 1899–1900. költ., Ada Negri sat. után); Budapesti Hirlap (1885. 282. Coppée Petőfi-fordításai, 1886. 246. Musset A., Ninonhoz, költ., Coppée, A vándor, 1887. 323–325. Olaszok a magyar szabadságharczban, 1888. 174. Coppée, A hajótörött, költ., 342. Coppée, Az áldás); Vasárnapi Ujság (1888. Bourget P., Találkozás, költem., 1890. Tennyson, Lord Burleigh, költ., 1891., 1897. Musset, költem., 1905. Ifjabb Vojtina levele öcscséhez); Magyar Szemle (1889. Musset Alfred, költem. 1890. Longfellow, költem., 1891. A legújabb franczia lyráról, 1893. Vers- és zeneköltő, 1897. Sully-Prudhomme, A Danaidák, költ.); A Hét (1890. Musset költem., 1891. White költ., Bourget költ., Campoamor költ., Leconte de Lisle költ., Musset A., Lucie, költ. 1892. Annie Vivanti, Ugy el fáradtam, fordít.); Magyar Nyelvőr (1884. Kazinczy idegenszerűségei, 1890., 1893. Rokonértelmű szók, 1896. A keresztnevek fordítása); Magyar Szalon (1884. nov. Jenő diák, dramolett, 1891. Shelley költ., Nikitin költ., Ariosto, Olimpia, az Orjöngő Lorántból, 1892. Annie Vivanti); Az Élet (1892. Annie Vivanti, Találkozás, költ.); M. Dekameron (I. sor. IV. köt.: «Ut vagy ut»); Dunántúli Képes Naptár (1892. Dal); M. Geniusz (1892. Annie Vivanti, költ., Aut-aut, 1893. Ariosto költ.); Tanulók Lapja (1895. Hugó Victor költ.); M. Hirlap (1895. 280. Szarvas Gábor, 1896. 339. A szombathelyi ünnep); az Izr. M. Irod. Társaság Évkönyve (1895. József éf Putifárné története a Sahnáméban, 1901. Alfieri «Saul»-jából. V. felv.); Pesti Napló (1882. Byron Kalóz-a I–X., 1899. 176. Annie Vivanti); Budapesti Napló (1900. 354. Carducci költ. ford., 1901. 135. Krülow, Az elefánt és a mopsz, költem., 148. Grün költ.; 271. Bequer Gustavo, Tünődés, költem., 338. Moore, Az estharang, költ.); Athenaeum (1901. A nemzeti szellem Danteban); Uj M. Szemle (1900. D'Annunzio); a Pallas Nagy Lexikonában olasz irodalmi czikkeket írt; a Beöthy-féle Magyar Irodalomtörténtebe ő írt a magyar műfordításokról, az Egyetemes Irodalomtörténetben tőle való az olaszok irodalma stb., írt számos német tárczát (Pester Journal, Budapester Tagblatt, Pester Lloyd), valamint olasznyelvű czikkeket is, főleg 1895–96-ban (Nuova Antologia, Illustrazione Italiana, Fanfulla della Domenica), jobbára a magyar irodalmat ismertetve; egy Mikszáth-novellát (Két major szegénye) és egy Jókai-beszélyt (Őrült Johanna) is lefordított olaszra, előbbit a Rassegnaba, utóbbit a La lega della Democraziaba (1880).

Munkái:

1. A magyar műfordítás története 1772–1831. Budapest, 1881. (Doktori értekezés. Különnyomat az Egyetemes Philologiai Közlönyből).

2. Goldoni Károly, A hazug. Vígj. Olaszból ford. U. ott, 1882. (Olcsó Könyvtár 142., 347–349.).

3. Boito Arrigo. Mefistofeles. Opera 4 felv. prologussal és epilogussal. U. ott, 1882. (Nemzeti Színház Könyvtára 141. Ism. Függetlenség 114., Egyetértés 114., P. Hirlap 114.).

4. Gioconda, opera 4 felv. Irta Gorria Tóbiás, zen. Poncielli Hamilcan, ford. U. ott, 1883. (Nemzeti Színház Könyvtára 150.).

5. Latin költők. Szemelvények magyar fordításban. Az írókat és művészeket ismertető bezevezetésekkel. (Irodalomtörténeti Anthologia I.) U. ott, 1885. (Ism. 1885. P. Napló 194., P. Hirlap 190., Budapesti Hirlap 200. Válasz 204., Főv. Lapok 188. sz., 1886. Egyet. Philol. Közlöny, Tanáregyl. Közlönye).

6. Olasz költökből. Szemelvények magyar fordításban. Az írókat és műveiket ismertető bevezetésekkel. U. ott, 1886. (Olcsó K. 198. Ism. Nemzet 343. sz.).

7. A czigánybáró, opera, írta Jókai után Schnitzer, ford. a verses részét. U. ott, (1886).

8. Görög költők. (Irodalomtörténeti Anthologia II. U. ott, 1886. Ism. Egyetemes Philologiai Közlöny, Egyetértés 31., P. Napló 29. sz.).

9. Petrarca összes szerelmi szonettjei. Ford. és magyarázatokkal ellátta. Kiadja a Kisfaludy-Társ. U. ott, 1887. (Ugyanaz: Olcsó Könyvtár 216., 541–44. Birálat Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Új F. 21. k. Ism. Teza E., Nuova Antologia);

10. Az apród. Dramolett 1 felv. Írta Giacosa, ford. U. ott, 1887. (Nemzeti Színház Könyvtára 159.).

11. Versek. Eredetiek. Műfordítások. U. ott, 1887. (Ism. Pesti Hirlap 350., Budapesti Szemle IV. 1888.).

12. A szív. Írta Edmondo de Amicis. Olaszból ford. U. ott, 1888. (Ism. Sárospataki Lapok 10. sz., Fővárosi Lapok 32., Prot. Közlöny 41., 42. sz. 2. teljes magyar kiadás. U. ott, 1899. Rajzokkal. (3. kiadás. U. ott, 1905).

13. A kék harisnyás. Tréfa. U. ott, 1888. (Monologok 12.).

14. A kis molnárné cz. operett dalai. U. ott, 1888.

15. Othello, opera 4 felv. szöv. Boito Arrigo, zen. Verdi József, ford. U. ott, (1888).

16. A Rajna kincse. Opera 4 képben. Írta és zen. szerz. Wagner Richard. For. U. ott, 1889. (M. Opera K. 33.).

17. Siegfried. A Nibelungok trilogiájának második napja. Írta Wagner R. ford. U. ott, 1889. (M. Opera K. 34.).

18. Corneille, Cid. Tragédia 5 felv. Ford. U. ott, 1889. (Olcsó Könyvtár 259., 669., 670.).

19. Költők Albuma. Jelenkori magyar költők verseiből. U. ott, 1890. (Ugyanaz. Emlékkiadás. U. ott, 1890., 4-rét.; 4. módosított és bőv. kiadás 35 fénynyomatú képpel, 5. módos. és bőv. kiadás. U. ott, 1904. Ism. M. Állam 1898. 279., P. Lloyd 308., Budapesti Napló 349., Tájékoztató Új F. 2. sz., M. Szemle 1899. 3. sz., Budap. Hirlap 4. sz.).

20. Giacomo Leopardi összes lyrai versei, ford. és a költőről szóló tanulmánynyal ellátta. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1890. A költő arczk. (Birálat: Kisfaludy-Társaság Évlapjai Új Fl. XXIV. 1890. 2. kiadás a Remekírók Képes Könyvtárában 1904. U. ott.).

21. Azrael, legeda 4 felv. Irta Fontana Ferdinand, ford., zenéje Franchetti Albert. U. ott, 1890. (Magyar Operaház Könyvt. 38.).

22. Templomos és zsidónő. Opera 3 felv. szöv. Wohlbrück, zen. Marschner Henrik. Ford. U. ott, (1890. Magyar Opera Könyvtár. 37.).

23. Újabb nemzeti dalkönyvecske. Jelenkori magyar költők verseiből összeállítva. U. ott, 1890. (2. módosított és bőv. kiadás. U. ott, 1897.).

24. Idegen Költők Albuma. Műfordítások a XIX. század lyráiból. Mannheimer Gusztáv, Cserépi Árpád és mások eredeti rajzaival. U. ott, 1891. (Ism. Nemzet 349.).

25. Fegyverkovács, víg opera 3 felv., zen. Lortzingtól, szövegét ford. U. ott, 1891. (M. Operaház Könyvt. 40.).

26. Parasztbecsület, opera 1 felv. szöv. írták Targioni-Tozzetti és Menasci, zen. Mascagni Péter, ford. U. ott, 1891. (M. Opera K. 39.).

27. Az istenek alkonya. «A Nibelung gyűrűje» cz. trilogia harmadik napja. Irta Wagner Richard, ford. U. ott, 1892. (M. Opera K. 45.).

28. Euripides Iphigenia Aulisban. Ford. U. ott, 1892.

29. Ezeregy éjszaka regéi. A magyar ifjúság szám. U. ott, 1892. (Számos színes képpel. U. ott, 1897. és 1900.).

30. Goldoni és Alfieri. Két tanulmány. U. ott, 1892. (Ism. M. Szemle 47. sz.).

31. A jótékony zsémbes, vígj. 3 felv. Irta Goldoni Károly, ford. és Goldoniról szóló tanulmánynyal bevezette. U. ott, 1892. (Olcsó Könyvt. 306.).

32. A bajazzók. Leoncavalli dalműve. Ford. U. ott, 1883. márcz.

33. Defoe, Robinson Crusoe élete és kalandjai. Az eredeti angol kiadás után a magyar ifjúság számára átdolgozta. Számos képpel. U. ott, 1893. és 1903.

34. Kis emberek pajtásai. Leutemann Henrik képeivel. U. ott, 1894.

35. Mindenféle állatképek jóravaló apró népnek. U. ott, 1894.

36. Czifra képek, mulatságnak. Apró dámák és uracskáknak. U. ott, 1894.

37. Tarka-barka színek, csengő-pengő rímek. U. ott, 1894.

38. Don Quizote de la Mancha. Cervantes után átdolg. U. ott, 1894.

39. Ariosto Örjöngő Lorántja. Az éposz legértékesebb részei. Ford. Ariostóról szóló tanulmánynyal bevezette és jegyzetekkel ellátta. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1894. Két kötet. (Ism. Nemzet 63., Főv. Lapok 41., Hazánk 118., M. Szemle, Bud. Szemle 81. k. 1895.).

40. Manon Lescaut. Opera 4 felv., zen. szerzette Giacomo Puccini, szövegét ford. U. ott, 1894.

41. Der Abgrund. Schauspiel von G. Rovetta. Überzetz. U. ott, 1894.

42. Az olasz irodalom története. U. ott, 1896. M. Tudom. Akadémia könyvkiadó vállalata. Új F. Két kötet. (Ism. 1897. Erdélyi Múzeum, Főv. Lapok 329., Egyet. Philol. Közlöny, Polit. Hetiszemle, M. Hirlap 68., Revue Critique).

43. Jó gyermekek mulatsága. Két képes könyv versekkel. U. ott 1896.

44. A bibliás ember. Zenés színjáték 2 felv. Szöv. és zen. szerzette Kienzl Vilmos, vord. U. ott, 1896.

45. Firduszi Sahnáméjából. Szijavus. U. ott, 1896. (Ism. Phil. Közl. 1897).

46. Corvin Mátyás. Népies opera. Írta Gross K. Ford. 1896.

47. Az ifjabb Michelangelo Buonarroti. (Michelangelo Buonarroti il Giovine). A flórenczi Archivio Buonarrotiban levő kiadatlan források alapján. U. ott, 1897. (Különny. az Egyet. Philologiai Közlönyből).

48. Coppée, A kovácsok sztrájkja és más elbeszélő költemények. U. ott, 1897. (Magyar Könyvt. 4.).

49. Olasz elbeszélők tára. Farina, Verga, Serao, De Amicis. Első sorozat. Ford. U. ott, 1897. (M. K. 13.).

50. Rovetta Girolamo, A becstelenek. Az olasz állami díjjal jutalmazott színmű 3 felv. Ford. U. ott, 1897. (M. K. 18.).

51. Andrée Chénier, Opera 4 képben. Írta Luigi Illica, zen. Umberto Giordano. Ford. U. ott, 1897. (M. kir. Operaház).

52. Bohémek. Opera 4 felv. Szövegét Murger nyomán írta és zen. szerz. Leoncavallo Ruggiero, ford. U. ott, 1897. (M. kir. Operaház).

53. Firduszi Sahnáméjából. Zál és Rudabé. Perzsából ford. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1897. (Ism. Egy. Phil. Közlöny).

54. Dalok és történetek. U. ott, 1898. (Ismert. P. Lloyd 308., Bud. Napló 335., Egyetértés 349., Budapesti Szemle 98. k., 1899. Heti Szemle, Új Idők, Budapesti Hirlap 4., Nemzet 91.).

55. Alfred de Mussetből. U. ott, 1898. (A Kisfaludy-Társaságnál első díjat nyert. Ism. Bud. Napló 335., P. Lloyd 308., Egyetértés 349. Polit. Hetiszemle 1899. A Könyv).

56. Barrière és Murger, Bohém-élet. Színmű 5 felv. Ford. U. ott, 1898. (M. K. 29.).

57. Cavallotti Felice, Énekek éneke. Dramolett 1 felv. Magyar színre alkalmazta. U. ott, 1898. (M. K. 53.).

58. Bracco Róbert, Don Pietro Caruso. Színmű 1 felv. Verga Giovanni. Parasztbecsület. Népszínmű 1 felv. Ford. U. ott, 1898. (M. K. 80.).

59. Musset, Simona. Verses elbeszélés. Ford. U. ott, 1898. (A Kisfaludy-Társaság 1897. pályázatán koszorúzott Musset-fordításokból. Különnyomat a M. Hirlap Albumából).

60. Boccaccio, Válogatott elbeszélések a Dekameronból. Ford. és bevezetéssel ellátta. U. ott, 1899. (M. K. 96.).

61. A hadi fogoly, opera 2 felv. Schlicht után ford., zen. Goldmark Károly, ford. U. ott, 1899. (M. kir. Operaház).

62. A hópehely, víg opera 1 felv., szövegét írta Willner. A. M. Zen. Berté Henrik. Ford. U. ott, 1899. (M. kir. Operaház).

63. Giacosa Giuseppe, Borús szerelem, színmű 3 felv. U. ott, 1899. (M. Könyvt. 89.).

64. A csempészek, dalmű 2 felv. szövegét írta Carlo Luigi Villa, zen. Bahnert József, ford. U. ott, 1899. (M. kir. Operaház).

65. Két olasz költőnő. Ada Negri. Annie Vivanti. U. ott, 1900. (M. K. 173. Ism. M. Hirlap 154., Vas. Ujság 24., P. Lloyd 153. sz., Nagyvárad 141. sz.).

66. Shakspere, Coriolanus. Ford. Petőfi Sándor. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1900. (M. K. 179., 180.).

67. Verga Giovanni, A farkas. Drámai jelenetek két felv. Olaszból ford. U. ott, 1900. (M. K. 194.).

68. Faludi Ferencz, Három elbeszélés a «Téli éjszakák»-ból. Kiadja U. ott, 1901. (M. K. 211.).

69. Dante élete és munkái. U. ott, 1901. (M. K. 221.).

70. Erzsike. Dalmű 1 felv. előjátékkal. Irta; zen. Major J. Gy. U. ott, 1901. (M. k. Opera. Németre ford. Major Béla).

71. Vezércsillagok. Velős mondatok és költői gondolatok hazai és külföldi remekírók műveiből. U. ott, 1901. (4. jav. és bőv. kiadás).

72. Vergilius Aeneise. Ford. Baróti Szabó Dávid. Kiadták Radó Antal és Tóth Rezső. U. ott, 1901–1902. Három füzet. (M. K. 236., 237., 293., 294., 297., 298.

73. Galdós Benito Perez, Elektra, Drám 5 felvonásban. Spanyolból ford. U. ott, 1902. (M. K. 233., 234.).

74. Firdusziból. Feridún és fiai. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1902. (2. kiadás a M. K. 396. sz.)

75. Rákóczi sírja és egyéb költemények. U. ott, 1903. (M. K. 351.) (Ism. 1903. decz. Magy. Hirlap, Hazánk).

76. Shakspere, Velenczei kalmár. Ford. U. ott, 1903. (M. Könyvtár 382–383., 2-dik kiadás: Remekírók képes Könyvtárában 1903.)

77. Musset, Miről álmodnak a lányok. Ford. U. ott., 1904.

78. Idegen sza-vak szótára. Egyúttal a nálunk használatos idegen nyelvű szólásmódok és szállóigék magyarázata. U. ott, 1904.

79. Leopardi és Musset. U. ott, 1905. (Remekírók képes Könyvtára).

80. Bracco Roberto, Hűtelen! Vígj. 3 felv. Ford. U. ott, 1904. (M. K. 370.).

81. Sámson és Delila. Saint-Saens operája, ford. 1904.

82. Rasi Luigi, A szinész művészete. Ford. és részben átdolgozta. U. ott, 1904. (M. K. 385–387.).

83. Leopardi és Musset költeményeiből. U. ott, 1904. (Ism. Vas. Ujság 50. sz.).

84. Arden Énok. Opera. Irta Gross K. Ford. U. ott, 1904.

85. Az alsó révnél. Lirai dráma. Irta Checchi. Ford. U. ott, 1905.

86. Firdúszi A. Sahnáméból. U. ott, 1905. (Remekírők képes Könyvtára.)

87. Angol költőkből. Ford. (M. K. 428. sz.) U. o. 1905.

88. Mesék az íróvilágból. U. ott, 1906. (Ism. 1905. Ország-Világ, Vasárn. Ujság, Pesti Hirlap, M. Nemzet, Magyar Szó 239. szám, Fügetl. Magyarország 1279. sz.).

Szerkesztette a Szépirodalmi Gyorsírót 1881., a Magyar Ifjúságot 1888. szept. 2-től, 1889. aug. 18-ig és szerkeszti a Magyar-Könyvtárt 1897 óta, melyből eddig 440 sz. jelent meg és a Remekírók Képes Könyvtárát 1901 óta, melyből 35 kötet tétetett közzé.

Kéziratban: Donna Juanita, operette 3 felv. Irták Walzel és Genée, zenéje Suppé K., ford. (először adatott a népszínházban 1884. szept. 17.); Mindennapi történet, dr. 3 felv. Írta C. Costetti, ford. Először a Nemzeti Színházban 1888. máj. 26.); Nápoly, felolvasás az Uránia-színház számára 1902. decz.; Széchy Mária dalműszöveg (a Kisfaludy-Társ. pályázatán dicséretett nyert); Vége a szerelemnek! Bracco vígjátéka (előadatott a Vígszínházban).

M. Könyvészet 1886–1893., 1896–98., 1900–1904.

Kiszlingstein Könyvészete.

Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk., 1895. 6. sz. arczk., 1905. okt. arczk.

Egyenlőség 1891. 10.

Dunántúli Képes Naptár 1892. 87., 117. lap arczk.

Magyar Ujság 1892. 45. sz. arczk.

Tanulók Lapja 1895. 8. sz. arczk.

Századunk névváltoztatásai. Budapest, 1895. 184. lap.

Vasárnapi Ujság 1897. 23. sz. arczk.

Üstökös 1898. 46. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 488. l.