Prónay Sándor (tótprónai és blatniczai báró) | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Prónay Sándor (tótprónai és blatniczai báró)

a m. tud. akadémia igazgató-tagja, P. László báró csanádi főispán és Radvánszky Rozália fia, szül. 1760. ápr. 7. Acsán (Pestm.); mint tudományosan képzett és nagyműveltségű férfiú, korának egyik disze volt. Alsóbb tanulmányait atyja felügyelet alatt a szülői háznál nyerte; a bölcseletet Pozsonyban, a törvényt Pesten hallgatta. Tudományos szempontból utazást tett Európa több részeiben; meglátogatta a németországi egyetemeket, s különösen a történetet és annak segédtudományait tette tanulmánya tárgyává és már igen fiatal korában írt historiai dolgozatokat. Vallása ügyében sokat fáradozott; már 20 éves korában az evang. egyház alelnöke, 1819-ben pedig főinspektora lett.

1790-ben aranysarkantyús vitéz, nemsokára királyi kamarás lett. Részt vett az országgyűlésekben. Mint a tudományok nagy barátja sokat fáradozott a magyarok eredetének nyomozásában. A m. tudom. akadémia 1830. nov. 17. Pozsonyban igazgató-tanácsának tagjává választotta s 1832-ben az akadémia tőkéjéhez 2000 frttal járult. Meghalt 1839. febr. 5. Pesten. A m. tudom. akadémiában Székács József tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkája: Az országgyűlés elrendezéséről. Pest, 1830.

Levelei Aranka Györgyhöz 1795–97. hét darab a m. t. akadémia levéltárában.

Figyelmező 1839. 127. l.

Társalkodó 1839. 25. sz.

M. T. T. Évkönyve V. I. (Székács J. emlékbeszéde és életrajz Toldytól).

M. T. Társ. Névkönyv 1840. 203. l.

M. Hazai Vándor 1840. 39. l.

Ponori Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai. Pozsony, 1846. 37. l.

Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 113. l.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 373. l.

Képes Ujság 1860. II. 26. sz. arczk.

Figyelő V. 176., 219. l.