Prielle (Antónia) Kornélia (Szerdahelyi Kálmánné) | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Prielle (Antónia) Kornélia (Szerdahelyi Kálmánné)

a nemzeti szinház tiszteletbeli tagja, szül. 1826. jún. 1. Máramaros-Szigeten; atyja a franczia származású P. József szíjgyártó volt, anyja Székely Eleonóra, erdélyi nő. P. a keresztségben Antónia nevet nyert, melyet azonban még kiskorában felcseréltek a Kornélia névvel. Testvérei: Lilla (Rónai Gyuláné), Emilia (Láng Boldizsárné) és Péter mind a szini pályára léptek. P kedve a szinészethez a máramarosszigeti uri műkedvelől előadásain ébredt fölt. Tizenöt éves korában lépett először színpadra. Szatmáron Tóth István társulatánál 1841. jún. 10. a Két gályarabok cz. drámában egy 11 éves kis fiút játszva. Tóth István társulata három hónap mulva megbukott. P ekkor Kilényi társulatához került, hol Déryné oktatgatta. Leginkább Erdélyben játszottak; itt találkozott Kántornéval is, ki barátságába fogadta. 1844-ben Nagy-Enyeden ismerte meg Szigligeti s szerződést ajánlott neki a nemzeti szinházhoz. A pesti nemzeti szinházban első fellépte 1844. decz. 17. történt, Szigligeti Zsidó cz. színműve Lizi szerepében. 1845 végén újra vidékre ment és a szabadságharczig Nagyváradon, Kecskeméten, Kolozsvárt és főleg Debreczenben játszott. Ez időre esik ismeretsége Petőfivel (1846.). 1847-ben nőül ment Szerdahelyi Kálmánhoz, az akkor még kezdő szinészhez; a házasságot 1848-ban, mikor Szerdahelyi szinésznek ment, felbontották. 1849. Hidassy Elek földbirtokos huszárkapitányhoz ment nőül és egy időre visszavonult a színpadtól. Később Hidassy felcsapaott színigazgatónak s nemsokára elváltak. P. 1857-ig maradt a vidéken; azon év okt. lépett fel mint vendég a nemzeti szinházban Gauthier Margit szerepében; 1859-ben lett a színház szerződött tagja. Még egyszer 1861-ben magán ügye miatt megvált a nemzeti színháztól és Pécsre ment Ressber társulatához; 1861-ben azután végleg tagja lett a nemzeti színháznak. Férjével, Szerdahelyi Kálmánnal, kivel másodszor is összekelt (1872-ben őszszel halt el), főerőssége volt a franczia drámának. 1891. ünnepelte félszázados színészi jubileumát, azóta a nemzeti színház tiszteletbeli tagja. A nyolczvan esztendős művésznőnél 1905. máj. 28. szülővárosának ifjúsága, ötven főnyi délczeg ifjú a tornaverseny alkalmából tisztelgett a Margitszigeten.

Czikkei és levelei a Koszorúban (1879. Ismeretségem Petőfivel, ugyanerről az Arad és Vidékében 1886. 90., 91. sz., a nagyváradi Szabadságban 1886. 161., 163., sz., Egyetértés 1895. 344. sz., Művészeti lap 1896.); a Vasárnapi Újságban (1891. 43. sz. Apró visszaemlékezések, 1902. 22. sz. P. K. leveles ládájából, 1903. 4. sz. Látogatásom Bolyai Farkasnál); levelezése Szigligetivel 1868., 1874. (Rakodczay, Prielle Kornélia 215–229. l.).

Családi Kör 1862. 27. sz. köny. arczk. (Marastoni), 1874. 36. sz. köny. arczk.

Vasárnapi Ujság 1869. 25. sz. arczk., 1890. 39. sz. arczk. 1901. 25. sz. arczk. 26. sz., 1902. 10. sz. (Szobor-képe).

Nemzeti Hirlap 1879. 124. sz. (P. és Gyulai Pál).

P. Napló 1879. 110. sz.

Hon 1879. 90. sz. (Petőfi és P.)

P. Hirlap 1879. 337. sz. (Szerdahelyi).

Magyarország és a Nagyvilág 1880. sz. arczk.

Képes Családi Lapok 1881–82. 6. sz.

Fővárosi Lapok 1887. 188. sz.

Szinészek Lapja 1887. 29. sz.

Rakodczay Pál, Prielle Kornélia élete és művészete. Bpest, 1891.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 221. sz.