Pongrátz Emil (szentmiklósi és óvári báró),
Pongrátz Emil (szentmiklósi és óvári báró),
cs. és kir. kamarás, a pénzügyi közigazgatási bíróság ítélőbirája, P. István báró százados és Störck N. bárónő fia, szül. 842. febr. 13. Mohorán (Nógrádm.); iskoláit Váczon, Esztergomban, Egerben és Rozsnyón végezte. Később Jenában és Heidelbergben hallgatta a bölcseletet, Pesten és Bécsben a jogi tudományokat. Beutazta Európa legnagyobb részét; Olaszországban és Svájczban hosszabb ideig tartózkodott. 1868-ban államszolgálatba lépett s 1869-től mint pénzügyminiszteri titkár és 1878. jan. 28-tól mint osztálytanácsos működött. Mint a főrendiház született tagja a budgetviták alkalmával rendesen szerepelt; különösen figyelmet keltett az osztrák-magyar bank-társulat létesítéséről és szabadalmáról (1878) és a hitelműveletek útján fedezendő állami kiadásokról szóló (1879) törvényjavaslatok tárgyalásánál tartott beszédeivel. Meghalt 1886. febr. 11. Bpesten.
Czikkei, beszélyei és útirajzai a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg: Családi Kör (1861. Tatárjárás, történelmi rajz, 1876. A «Wildkirchli», svájczi naplómból, A nápolyi katakombák), Hölgyfutár (1862–1864. beszélyek és költ.). Nővilág (1862.), Gombostű (1862.). Nefelejts (1862.), Császárfürdői album (1863.), Koszorú (1863.), Képes Világ (1866. Murat halála, Egy híres satyrikus élete, A Tátra vidéke és népe, Velencze, Az özvegy megégetése Kelet-Indiában, Walter Scott ereklyéje, 1867. beszély), Magyarország és a Nagyvilág (1866. Trieszt, Velenczei képek, 1869. Afrikából, 1875. A Szent-Gothardon), Fővárosi Lapok (1869. Levelek a suezi útról, 1870. Kairó bazárjai), M. Nyelvőr (1875. A fináncz magyarság), M. Bazár, Divat, Pesti Hölgydivatlap, Tarka Világ, Ország Tükre, Nők Munkaköre; a Magyar Sajtóba, a Pesti Naplóba és az Esti Lapba írt politikai, leginkább pénzügyi czikkeket; az Independence Belge-nek hosszabb ideig levelezője volt; írt külföldi német lapokba is.
Munkái:
1. Gyöngyvirág. Regény. Pest, 1863. Két kötet.
2. Estikék. Beszélygyűjtemény. U. ott, 1864. Két füzet. (Ism. Hölgyfutár II. 7. sz.).
3. Rózsabimbók. Költeményfüzér. Kiadja Áldor Imre. U. ott, 1867.
4. A nemzet vagyonáról. Lónyai Menyhért pénzügyminiszter emlékirata nyomán. U. ott 1869.
5. Suezig és vissza. Uti rajzok. U. ott, 1870. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 55. sz.).
6. A m. kir. pénzügyminiszterium öt évi működése 1867–71. Bpest, 1873. (Lukács Bélával együtt).
7. Úton-utfélen. Rajzok uti naplómból. U. ott, 1875. Két kötet.
8. A kigyógyult beteg. Beszély egy szerelmes naplójából. U. ott, 1876.
9. Beszéde, az «1879. évben hitelműveletek utján fedezendő állami kiadásokról» szóló törvényjavaslat tárgyalásánál a főrendi ház 1879. febr. 15. tartott ülésében. U. ott, 1879.
10. Pongrácz Emil báró költeményei 1861–1880. U. ott, 1880. (A költő arczképével, 2. bőv. kiadás. Ism. Főv. Lapok 293. Magyarország 348. sz., Hölgyek Lapja 1881. 19. sz.).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Levele Aranyhoz. Pest, 1863. decz. 21. (a m. t. akadémiában).
Figyelő 1885. XVIII. 232. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú családok I. 397. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
1886: P. Hirlap 43. Nemzet 42. Főv. Lapok 43., Egyetértés 43., P. Napló 42., Vasárnapi Ujság 7., Rozsnyói Hiradó 8. sz. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
