Pászthor Dániel,
Pászthor Dániel,
igazgató-tanár, szül. 1816. márcz. 22. Kemecsén (Szabolcsm.); tanult szülőhelyén, Sárospatakon és pártfogósági engedélylyel egy félévet a bécsi egyetemen töltott, hol bölcseleti és paedagogiai előadásokat hallgatott. Felsőbb tanulmányai közben a Péchy és Uray családoknál nevelő volt. Növendékeivel a német nyelv elsajátítása végett az 1841. és 42. éveket Eperjesen töltötte, hol mint rendkívüli tanár az ág. ev. kollegiumban a magyar nyelv és irodalom tanításával bizatott meg. Innét visszatért Sárospatakra, hol 1843–44-ben mint esküdt diák a görög nyelvet és irodalmat tanította;1844–45-ben a gymnasium III. osztályának tanításával bízták meg. Ezen állásában fogadta el a máramaros-szigeti ev. ref. főiskola pártfogásának meghívását a bölcseleti tanszékre. Mint paedagogiai tanár felügyelt az elemi s gymnasialis osztályokra; kezelés alatt állott hat évig az iskolai könyvtár és levéltár. Az 1848. jún. 28. tartott pártfogósági gyűlés a m.-szigeti lyceum részéről őt bízta meg képviseltetésével az egyházi s iskolai reform tárgyában Debreczenben júl 3. egybegyűlt egyházkerületi gyűlésen és az ugyanezen tárgyban Bpesten aug. 1. tartott miniszteri értekezleten. Bereg és Máramaros vármegyék táblabirájukká választották. 1850. júl 21. a miskolczi ev. ref. lyceumhoz igazgató-tanárnak választották, mely állásában 19 évig foglalkozott; új szervezetet adott az intézetnek, bevitte a testgyakorlati intézményt, a művészeti tárgyakat; a rajzot, szépírást a rendes tantárgyak közé sorozta, tanári nyugdíjintézményt létesített, convictust kezdeményezett, a vasárnapi iskolát virágzásra emelte. 1869. jún. 16. orvosi tanácsra a nevelésoktatás teréről visszalépett. Nyugalomba vonulása után Máramaros-Szigetre költözött, hová rokoni kötelékek is kapcsolták. 1870. aug. az ottani ev. ref. egyház főgondnokának választották; a jogakadémiánál még négy évig szolgált, hosszas betegségek azonban erejét kimerítették; de azért a megyei törvényhatóságnál közel négy évig az irodaigazgatói állást foglalta el. Meghalt 1882. decz. 31. Máramaros-Szigeten.
Czikkei az Országgyűlési emlékben (1848. Kazinczy fogsága naplója, egy hiteles adat a Martinovics-per részleteihez); a Honderűnek is (1843.) munkatársa volt; a P. Naplóban (1855. II. 29., 30. A vasárnapi iskolák tárgyában), a Kazinczy Emlényben (Miskolcz, 1860. A Miskolczon 1859. okt. 27. tartott Kazinczy-ünnepély rajza. Emlékbeszéd); a Figyelőben (1879., 1882. Tompától költeményt és 1843-ból levelét közli).
Munkája: Emlékbeszéd, melyet néhai nagys. Szikonya Mátyás cs. kir. nyug. lovas őrnagynak... végtiszteletére készített és elmondott a szigeti casinói egylet termében 1845. tavaszhó 6. Debreczen, 1845.
Kézirati munkáit (Polgári szónoklat, 1857-ben 50 aranynyal jutalmazott pályamunka; Bölcselet-történet; Politika; Egyetemes történet vázlata; Alapelvek a nevelés körében; Lelkileges embertani elméletek; Magyar nyelvtan; Egyetemes világtörténet) fia, P. Sándor ügyvéd, Szilágyi István lyceumi igazgatónak adta át, melyek a főiskola leégésekor 1886. nov. 21. elégtek.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1883. 2. szám.
Máramaros 1883. 1. sz.
Kovács Gábor, A miskolczi ev. ref. főgymnasium története. Miskolcz, 1885. 123. l.
M. Paedagogiai Szemle 1886. 225. l. (hol tévesen áll Pásztor helyett Pásztory).
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
