Pasteiner Gyula.
Pasteiner Gyula.
egyetemi rendes tanár, a magyar tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1846. márcz. 7. Tatában (Komáromm.); a gymnasiumot szülővárosában, felsőbb tanulmányait a pesti és bécsi egyetemen végezte 1864–68-ig; ezután négy évig a budai gymnasiumban tanított; 1872-től négy évig állami ösztöndíjjal külföldön művészettörténeti tanulmányokat tett és beutazta Európa nyugati és keleti országainak nagyobb részét. 1876 óta a budapesti egyetemen a művészettörténet tanára. A m. tudom. akadémia 1890. máj. 8. választotta levelező tagjává. Korábban tanügyi kérdésekről is írt és több éven át hirlapíró s a M. Állam belmunkatársa volt; utóbb irodalmi munkássága a művészet terére szorítkozott.
Czikkei a Pesti Naplóban (1871–73. különféle tárgyú közlemények P., P. Gy. és -r -a jegyekkel és 1871. júl. 12. és aug. 18. Művészeti előhaladásunkról, auguszt. 26. A művészeti ösztöndíjakról, szept. 13. Épületeink és azok szobrászati diszítményei, decz. 14., 21. Honvédszobraink, 1872. jan. 14. Az új országház, máj. 25. A széptan nálunk, 227., 228. sz. A Forum Romanum, 265., 268. sz. Lovagszobrok, 1873. jan. 30., febr. 6. Petőfi szobra Izsótól, 99. sz. Palazzo di Venezia, máj. 2. Istituto di Correspondenza Archeologica, 150–197. sz. Képzőművészeti levelek a bécsi világkiállításból I–VIII., 134., 135. sz. A mi hiányzik a kiállításból, aug. 8. Egy felfödözés a kiállításon, aug. 27. Az Eötvös- és Petőfi-szobrok helye); az Athenaeumban (1873. Rómából I–IV., A szobrászok viszonyban az építészettel, Az emlékszobrokra gyűjtött összegek, A művészet haszna); a Fővárosi Lapokban (1873. Műtárlat és művészet, 1877. A franczia akadémia 41 székének története); a Kelet Népében (1875. jún. 19. Izsó utódja, júl. 1. Egy franczia festő pályafutása, aug. 12. Szórakozás Versaillesben, nov. 3., 4. A művészeti ösztöndíjak, 1876. ápr. 12., 13. Magyar művészek Párisban, máj. 11. Történeti műkiállítás, máj. 21. Egy szobrász műhelye a régi Athenaeben, máj. 25. A történeti műkiállításból, 1877. 325. sz.); az Életképekben (1876. A szegedi kiállítás érdekében I., II.); a Pester Lloydban (1876. okt. 3. Deák's Grabmonument, 1879. máj. 16. Der Sparkasse-Brunnen); a Közvéleményben (1877. júl. 4. Erzsébet királyné Deák ravatalánál, festette Zichy Mihály, ugyanez a P. Lloydban, nov. 27. Rabelais és kora); a M. Tanügyben (1875. L'école normale superieur); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1877. Phidias műhelye); a Családi Körben (1877. Zichy Mihály); a Havi Szemlében (1878. A Daemon fegyverei, Zichy Mihálytól, 1879. Az országos képtár nevezetesebb művei); a Képzőművészeti Szemlében (1879. A műbirálatról); a Bpesti Szemlében (1882. Krisztus Pilátus előtt Munkácsy Mihálytól, 1883. A magyar szobrászat, A művészetek kezdetleges fejlődése a történelemelőtti időben, 1884. Krisztus a kalvárián Munkácsy Mihálytól, 1888–89. A képzőművészeti társulat őszi tárlata, 1890–91., 1894. A képzőművészet téli tárlata, 1895. Tavaszi tárlata, 1893. Az építészet I. Mátyás király alatt, székfoglaló értekezés és birálati czikkek, 1901. Mantegna); Die Moderne Kunst in Ungarn cz. könyvben (Berlin, 1883. Die bildende Kunst in Ungarn und die ungarischen Künstler in der Fremde); a Művészi Iparban (1886. A nemzeti elem a régi hazai művészetben, 1887. Három tányér, Egyházi tárgyak tárlata Bécsben és könyvism., 1888. könyvism., 1892. Kisfaludy Károly emlékszobra Győrött, 1893. Szent László emlékérme); az Ungar. Revueben (1886. Die Madonna Báthory im National-Museum, az Arch. Értesítőből ford.); az Athenaeumban (1892. A képírás); az Osztrák Monarchia írásban és képben cz. munka Magyarországot ismertető részének III. kötetében (Az építés Budapesten, IV. k. Őskori, római és népvándorlási emlékek a Dunántúl, Építészeti emlékek a Dunántúl, V. k. Építészeti emlékek Felső-Magyarországon); az Akadémiai Értesítőben (1896. XVIII. századi falképek Magyarországon); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt; a szobrászati és festészeti czikkeket írta.
Munkái:
1. A régi művészetek történetének mai tudományos állása. Bpest, 1875. (Ism. Budapesti Közlöny 81., Figyelő 8. sz.).
2. A művészeti és nem művészeti utánzásról. U. ott, 1879. (Különnyomat a Havi Szemléből).
3. A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig. Budapest, 1885. 352 ábrával. (Ism. P. Napló 38., 45. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 529. l., Tanáregylet Közlönye 600. l.).
4. Görög földön. Emlékkönyv a magyar tanárok 1893-ik évi tanulmányútjáról. U. ott, 1895. (Csengeri Jánossal és többekkel együtt).
5. Római világ. Emlékkönyv a magyar tanárok olaszországi tanulmány-útjáról. Csengeri János, Geréb József és többek közreműködésével. 121 képpel. U. ott, 1899. Szerkesztette a Társadalmunk politikai hetilap és melléklapjának a Vasárnapi lapnak öt számát 1883-ban és a Művészi Ipart, az országos magyar iparművészeti múzeum és a magyar iparművészeti társulat közlönyét 1885. októbertől 1886. szeptemberig egyedül; azután 1894. júliusig Radisics Jenővel együtt Budapesten.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyar Könyvészet 1895., 1899.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 844., XVIII. 418. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
