Páriz-Pápai Ferencz,
Páriz-Pápai Ferencz,
bölcseleti és orvosdoktor, P. P. Imre ev. ref. lelkész író és Kávási Krisztina fia (nagyatyja Páriz Ferencz polgár és kereskedő volt Pápán, innét vette a család a Páriz-Pápai nevet), szül. 1649. máj. 10. Deésen (Közép-Szolnokm.); atyjával, ki II. Rákóczy György erdélyi fejedelem első udvari lelkésze lett, Gyulafehérvárra költözött és ott kezdte meg tanulását; 1663. jún. 6. anyja, 1667. máj. 8. pedig atyja is meghalt, a családot rokonok és jó barátok vették gondviselésük alá s őt Marosvásárhelyre adták iskolába; a gymnasialis osztályok bevégzése után pedig Nagyenyedre a Bethlen-kollegiumba vitték, hol bevették a tógás diákok közé s az akkori jeles tanárok, ú. m. Csernátoni Pál, Nadányi János, Csengery István és Enyedi Sámuel gondos vezetése alatt a tudományokban oly szép előmenetelt tett, hogy az ottani különféle iskolai hivatalok viselése után külföldi egyetemekre küldték; 1672. márcz. 11. indult útjára s máj. 1. érkezett Boroszlóba s 27. Lipcsébe, hol az orvosi tudományokat hallgatta; onnét Odera-Frankfurtba, hol legtovább időzött, majd Marburgon át Heidelbergbe költözött, hol bölcselet-doktorrá avatták; ekkor szerényen visszautasította a bölcseleti tudományok tanárságát, melylyel a heidelbergi akadémiában megkinálták. 1673. ápr. 25-én Heidelbergből Bázelbe utazott, hol két évet töltött, azalatt Glaser, Zwinger, Wettstein, Bauhin és Hoffman híres tanárokat hallgatta, s annyira megnyerte azok szeretetét, hogy barátságukra méltatták és midőn 1674. okt. 20. orvosdoktori rangra emelték, egyszersmind a «bázeli orvosi kar ülnöke» igen megtisztelő czímével is földiszítették. Svájcból eljötte előtt Hottinger theologussal és Muralt orvosdoktorral, Schaffhausenben Peyer Konrád szintén orvosdoktorral kötött szorosabb barátságot. 1675-ben tért vissza hazájába s aug. 15. érkezett Debreczenbe, hol a városi tanács orvosának hívta meg, de ő ezt nem fogadta el, hanem okt. 18-án folytatta útját hazafelé s okt. 25. érkezett Kolozsvárra, s nov. 1. Nagy-Enyedre, hol szintén marasztották orvosnak, de ezt az állást se vállalta el. Egyideig Biharmegyében tartózkodott és orvoslással foglalkozott; 1676. március 24. vette házastársul Zöldi Katát Debreczenben és máj. 15. ismét Enyeden volt. 1677. márcz. 13. Teleki Mihály meghívta Bornemissza Anna fejedelemnő udvari orvosának, 1678. szept. 20. fölajánlották neki a nagy-enyedi Bethlen-kollegiumban a görög nyelv, a bölcselet és természettan tanszékét, melyet elfogadott és 1680. jan. 4. ünnepélyesen beiktatták hivatalába. 1685. aug. 25. Szent-Miklóson nagy beteg lett és öt hétig feküdt, azután neje, a ki ápolta, lett nagy beteg Nagyenyeden és okt. 19. meghalt. 1686. márcz. 7. tartotta második lakodalmát Székhalmi Annával Tordán. Bornemissza Anna halála (1688. aug. 27) után Apafi Mihály fejedelem házi orvosa lett (ki 1690. ápr. 15. szintén meghalt). Enyedi tanársága alatt, melyet 40 évig viselt, folytonos nyugtalanság érte, különféle háborúk, ellenséges berohanások, Enyed város polgárainak lemészároltatása, a tanuló ifjúságnak ellenség elleni fegyverre kelése és szétszéledése; mindemellett fáradhatatlan szorgalommal és csüggedetlen buzgósággal töltötte be hivatalát. 1707 őszétől, másfélévi bujdosása közben Nagy-Károlyban tartózkodott, honnét írt II. Rákóczy Ferenchez segélyért, ki 1709. febr. 10. Dobozi István debreczeni biróhoz írt levelében elrendeli, hogy haladéktalanul küldjön Páriznak hatszáz forintot. Meghalt 1716. szep. 10. Nagy-Enyeden.
Arczképe, az eredeti metszet után rajzolta Cserna K., fénynyomatban Dézsi Lajos, P. életrajza mellett. (Ugyanez a Vasárnapi Ujságban 1860. fametszetben).
Munkái:
1. Disputatio Inauguralis Tribus Consiliis Medicis absoluta, Quam Θεου Μεγαλοιο εκητι Avthoritate et Decreto Magnifici Et Amplissimi Ordinis Asclepiadei Procervm In inclyta ... Vniversitate Ravracorvm Pro Summis in Arte Medica Honoribus, Privilegiis, ac immunitatibus Doctoralibus more majorum ritè consequendis Publico, placido Eruditorum Examini, censurae, testimonio exponit Franciscus Pariz de Pápa ...Anno M.DC.LXXIV. Basileae.
2. Sancta Merx Viri Nobilissimi, Excell. Exper. D. Joh. Henrici Glaseri, Phil. & Med. Doctoris ac in... Universitate Basiliensi patria... Profess Publici meritissimi Piè in Domino denati, Oratione Panegyrica Parentali Laudata In Aula Medicorum aestiva Basileae, Anno M.DC.LXXV. Die XV. Martii. U. ott, 1675.
3. Pax Animae, Az az, A' lélek bekessegeröl, es az elme gyönyörüsegeröl való Tracta, Francia Nyelven irattatott Molinaeus Peter által. Ugyan azon Nyelvből Magyarra fordittatott... Kolosvárott, 1680. (De Moulin munkája. 2. kiadás. U. ott, 1775.).
4. Carmen Seculare, Seculô Decimo-Sexto Dei gratia sub tredecim continuis Transylvaniae Principibus Orthodoxis Decurrente & jam Exeunte Dictum Decimo Quarto Michaeli Apafi Secundo Communibus Regni Procerum votus Electo Transylvaniae Principi, Partium Regni Hungariae Domino & Siculorum comiti, à Subjectissimo Cliente F. P. P. Enyedini. (Kolozsvár, 1681.).
5. Rudus Redivivum seu Breves Rerum ecclesiasticarum Hungaricarum juxta & Transylvanicarum inde a prima Reformatione Commentarii. Quâ potuit fidelitate & curâ collecti, expositi, & prout gestae, consignati. Cibinii, 1684.
6. Pax Corporis, Az az: Az emberi Testnek belső Nyavalyáinak Okairól, Fészkeiről s' azoknak Orvoslásának módgyáról való Tracta. Mellyet mind élő tudós Tanitóinak szájokból, mind a Régieknek tudós Irásokból, mind pedig maga sok Betegek körül való Tapasztalásiból summáson öszveszedett a Házi-Czelédes Gazdáknak és Gazdaszszonyoknak, kik Városokban és falukon láknak, és sok ügyefogyott szegényeknek hasznokra, mennyire lehetett értelmessen, világossan és bővebben Magyar nyelven ki-adott. Kolosvár, 1690. (2. kiadás Lőcse, 1692., 3. bőv. k. Kolosvár, 1695., 4. bőv. k. Lőcse, 1701., a fia P. P. András által újabban kiadatott. Kolozsvár, 1747., 1759., 1774.).
7. Tristium Levamina impetrata A Musis suppetias venientibus, & directa ad expressum earundem Natum Celsissimvm Michaelem Apafi II. Dei gratiâ Electum Transylvaniae Principem, &c per Humillimum Proxenetam... in alma Enyedina P. P. Opere & Veritate. Claudiopoli, 1694.
8. Ars Heraldica. Seu Consuetudinum Heraldicarum, quarum crebrior passim & usus, & in Historiis, praecipue Europaeis mentio, Synopsis. Collecta, & in hunc pugillum, in gratiam inprimis Nobilitatis Transylvanicae contracta. Opere & veritate. U. ott, 1695.
9. Pax Aulae. Az-az: Bölts Salomon Egynéhány válogatott Regulainak rövideden való elő-adása mellyek, embernek itt az életben való bölts maga-viselésére, kivált képen a' Méltóságban és Méltóságok előtt, szükségesképen meg-kivántatnak. Rész szerint Frantzia nyelven való Irásból, rész szerint pedig másunnan szedegettek és Magyar nyelven ki-adattattak. U. ott, 1696.
10. Pax Sepulcri. Az az: Idvességes és igen szükséges elmélkedés arról, miképen kellessék embernek mind keresztyénül élni, mind pedig idvességesen meghalni. Német Irásból szedegettetett és e' kisded hordozható formában szoríttatott, az áhétatos együgyü Magyar Keresztyének számára. U. ott, 1698. (Ujonnan e nagyobbatska formában világra botsattatott. U. ott, 1760. Harmad izben. Ugyanott, 1776.).
11. Életnek könyve, mellybe bé-iratott példás emlékezetre méltó neve a Nemzetes, Tiszteletes, Tudos M. Totfalusi Kis Miklós uramnak. U. ott, 1702. (Első kiadása nem maradt fen. Újra kiadta jegyzetekkel Bod Péter «Erdélyi Féniks» cz. alatt H. n. 1767., az előbeszében megemlítvén, hogy P. P. ezen versei mind kézirásban, mind nyomtatásban kezében voltak. Közli Dézsi Lajos, P. életrajzában).
12. Ábrahám Pátriárka' Fia Isák És Bathuel Leánya Rebeka Házasságok' Alkalmatosságával lett Beszélgetés Mellyet A Mélt. Ur Erdélyi Fő Cancellarius Grof Bethlen Miklós Uram és Szerelmes Házas-Társa Gróf Rhédei Julia Asszony Mélt. Háza Öröme Napjára Mellyen a Mélt. Gróf Urfi Széki Teleki Sándor Uranak És Mélt. Grof Kis-Asszony Bethlen Julia Isten' Rendelése szerént-való Házassági öszvekelések véghez vitetni fog, köteles jó indulatból, tisztességes és oktató Mulatságra, Magyar Versekben ki-adott és a megnevezett Méltóságoknak alázatosan ajánlott a Nagy Enyedi Kollegiumból, 1703-ban P. P. F. Marosvásárhely, 1704.
13. Dictionarium Latino-Hungaricum, succum & medullam purioris Latinitatis, ejúsque genuznam in Lingvam Hungaricam conversionem, ad mentem & sensum proprium scriptorum Classicorum, exhibens: Indefesso XV. Annorum labore, subcisivis ab ordinariis negotiis, temporibus collectum, & in hoc Corpus coactum. Leutschoviae, 1708. (Következik külön czímlappal: Dictionarium Hungarico-Latinum, olim magnâ curâ à Clarissimo viro Alberto Molnár Szentziensi collectum; Nunc vero revisum, & aliquot vocabulorum, in Molnariano desideratorum, millibus Latinè redditis locupletatum, Studio & vigiliis Francisci Pariz Papai. U. ott, 1708.) Újabb kiadások: Nagyszombat, 1762., Bod Péter kiadása. Szeben és Pozsony, 1767., 1772., 1801.
14. Pax Crucis Az az: Szent David Királynak és Prófétának Száz-Ötven Soltari. Mellyek, Azokat a' Szent Léleknek czélja és értelme szerint rövideden megmagyarázó Száz-Ötven Könyörgésekbe, a Soltároknak rendit meg-tartván, béfoglaltattak: és a lélekkel és értelemmel éneklő 's könyörgő Magyar Hiveknek lelki hasznokra ki-adattattak... Tselekedettel és valósággal. Kolosvár, 1710.
Alkalmi költeményei: Justa Piis Manibus... Com. Dionisii Banffi... Basileae, 1674., görög verse; Plausus Votivus... U. ott, 1674., görög és latin verse; Kopis, Hohannes Dissertatio Textualis... Tigvri Helv., 1675., görög üdvözlő verse; Silvani, Martini Philosophia... Heidelbergae, 1678. görög versei; Jástfalvi Török Georgius, Dissertatio Theologica... Francofurti ad Viadrum, 1711.
Naplója 1649–1691-ig latin és magyar szöveggel (Irodalomtörténeti Közl. 1892. 388–98., 499–515. l. Közli Koncz József); Halotti emlékverse Bethlen Elek fölött (M. Tótfalusi K. Miklós, Kegyességgel, betsülettel, közönséges munkával érdemlett igazság koronája. Kolosvár, 1696. cz. munkájában).
Horányi, Memoria III. 32. l.
Veszprémi, Succincta Medicorum Biog. I. 124., 218., III. 218., IV. 135., 159., 161., 225., 244. l.
Parnassusi Időtöltés VII. 1796. 12. l.
Hebe 1826. Mellékl. (Névaláírása).
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 353. lap.
Budapesti Szemle 1858., 226. l.
Uj M. Muzeum 1860. II. 393. l. (Gr. Kemény József).
Vasárnapi Ujság 1860. 52. sz. arczk. (Kátai Gábor).
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 122., 123. l.
Hon 1868. 239. sz.
P. Szathmáry Károly. A Gyulafehérvár-Nagyenyedi Bethlen-Fötanoda története. Nagy-Enyed, 1868. 97–158. l.
Figyelő I., II. XVIII.
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyv-Szemle 1878. 237., 1881. 314., 1896. 398. (Emlékkönyve). 1899. 414., 415. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár I–III.
Századok 1884. 903. l.
Uj M. Athenás 575. l.
Petrik Bibliogr.
Irodalomtörténeti Közlemények 1892. 388–398., 499–515., 1898. 377., 1899. 303. sat. l.
Alsófehérmegye történ. és rég. Évkönyve. Nagyenyed, 1895. (Makkai Dániel).
Pesti Napló 1894. 162. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 821., XVIII. 409. l.
Zorányi, Theologiai Ismeretek Tára III. 42. lap.
Dézsi Lajos, Pápai Páriz Ferencz. Budapest. 1898. Arczk. (M. Tört. Életrajzok XIV. 5.).
Prot. Szemle 1899.
Egyetemes Philol. Közlöny 1900. (Császár Elemér).
Hankó Vilmos, Régi M. Tudósok, tudós eszközök és találmányok 1901.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
