Parecz István,
Parecz István,
városi gazdasági tanácsos, szül. 1845. aug. 12-én Kurticson (Aradm.); középiskoláit Aradon végezte; rendkívül szorgalmas, jó tanuló volt; azután Egerbe ment theologiát hallgatni, majd a bécsi Pázmáneumba. Pap azonban nem lett belőle. Rövid idő alatt ott hagyta ezt a pályát és irodalommal kezdett foglalkozni. Majd a jogot végezte. 1871-ben szabadságolt állományú hadnagygyá neveztetett ki; 1872-ben mint aljegyző lépett a város szolgálatába, hol csakhamar felismerték tehetségét, sokoldalúságát, munkaerejét; így lett 1875-ben gazdasági tanácsos. Úgy a városi köztörvényhatóság közgyűlésén, mint nem egyszer a felolvasó asztalnál sikerült szónoklatokat tartott. Páratlanul sokat tett Arad anyagi felvirágoztatása, szépítése és szabályozása körűl. Neki köszönhetik az utczák szépítését, rendezését, az utak jó karba helyezését; elismert szaktekintély volt az építkezési ügyek vezetésében és az ő érdeme, hogy a város állattenyésztése mai színvonalára emelkedett. Ő volt annak a bizottságnak élén, a mely a vízvezetés és csatornázás létesítése érdekében bejárta Német-, Francziaország, Hollandia s Angolország minden nagyobb városát, a mely útjáról tanulmányt írt és szakszerű felolvasást is tartott az 1894. évi közegészségügyi s demographiai congressuson. A fogyasztási adók megváltása ügyében rendkívül sokat tett. Érdemeinél fogva igen népszerű s közkedveltségű volt. Felsőbb iskoláinak kurzusán kívül, egész életét Arad város falai közt töltötte. Mint publicista s író is jó hangzású nevet vívott ki. Londoni útja alkalmával meghült, azóta folytonosan betegeskedett. Meghalt 1894. nov. 18. Aradon.
Mint az Alföld munkatársa kezdett az irodalomban működni, majd az Arad és Vidéke vezérczikkírója volt Sümegi Kálmán szerkesztése alatt. Több budapesti hírlapba társadalmi, művelődéstörténeti s politikai czikkeket írt. A természettudósok aradi nagygyűlése alkalmával megírta Aradmegye leírását 1871-ben. Részt vett ez évben a nemzetközi geographiai congressuson mint előadó. Az Alföldet a 70-es években mint segédszerkesztő egyedül vezette s állította össze; politikai czikkeken kívül, aesthetikai dolgokat, tárczákat és ismertetéseket írt a lapba.
Czikkei az aradi Kölcsey-egyesület Évkönyvében (1884. Az élet philosophiája, 1887. Az emberiség jövője).
Munkája: Aradmegye és város ismertetése. Arad, 1871.
A Kölcsey-Egyesület Évkönyve 1881–1883. Arad, 1884.
Petrik Könyvészete.
Aradi Közlöny 1894. 268. sz.
Aradi Hiradó 1894. 37. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
