Pap József (Cs.),
Pap József (Cs.),
bölcseleti doktor, állami felső leányiskolai tanár, Cserkó Papp Károly gazdálkodó és Szemes Katalin fia, szül. 1858 aug. 10. Makón (Csanádmegye); tanulmányait a hódmező-vásárhelyi főgymnasiumban és a debreczeni theol. akadémián, majd a tanári pályára lépve, a paedagogiumot 1883-ban Budapesten végezte. Nevelő volt a Gyertyánffy és Daniel családoknál Gyéren és Konakon (Torontálm.). 1884-ben miniszteri engedélylyel polgár-iskolai tanári képesítő vizsgálatot tett a nyelv- és történelmi csoportból. Egy ideig a Dapsy László szerkesztésében megjelenő Magyar Föld dolgozótársa volt Budapesten, míg 1886-ban kinevezték a resicza-bányai felső népiskolához, 1888-ban pedig a fiumei állami felsőbb leányiskolához rendes tanárnak. Ott szerkesztette egy ideig a Mócs Zsigmond lapját, a Fiumét. 1892-ben áthelyezték Kolozsvárra az állami felsőbb leányiskolához. 1895-ben feljogosíttatott az ottani egyetemen az olasz nyelv és irodalom tanítására, egyszersmind a kolozsvári kereskedelmi akadémián 1894 óta tanítja az olasz nyelvet és kereskedelmi levelezést. 1897-ben doktorátust tett a bölcseletből. 1902 óta egyetemi magántanár, az olasz nyelvet és irodalmat adja elő. Az erdélyi irodalmi társaság rendes tagja.
Czikkei a Polgáriskolai Közlönyben (1889. A gondolat fejlődése Kanttól a nihilismusig, Schopenhauer paedagógiája, 1892. A leányiskolai tanárok képesítése, 1895. Az olasz királyi leánykollegiumok); a Néptanítók Lapjában (1890–92. A test fegyelmezése, A gondolat fegyelmezése. Az akarat fegyelmezése, A magyar tengerészek iskolája, Montaigne emlékezete, 1894. Angolország polgári iskolái, Az angol falusi tanítónők, Tanító és rendőr Angliában, 1895. Anglia tanügyi mozgalmai 1894-ben, Az olaszországi tanítóképzők szervezete, 1899. Olaszország iskolái és közéleti viszonyai); a Torontálban (1893. A fejlődés törvényei, 1895. Bosszúból, Cordelia regénye, ford., 1900. A rudnai bucsú); a Kolozsvárban (1894. A medve, regény Rina del Pradotól, ford.); a Család és Iskolában (1895. A római és firenzei képzőintézetek, 1900. A ravennai toronyőr, A ravennai koporsó. 1902. könyvism.); az Előkelő Világban (1898. Dante nemessége, 1899. Dante a nép ajkán, Az én bűnöm, Cordelia regénye, ford).; az Erdélyi Múzeumban (1895. Dantologia, Descartes emlékezete, Olaszország tanügye, könyvismertetés, 1900. Dante látomásának jubileumi éve; 1904. Pettrocchi olasz irodalomtörténete); a M. Polgárban (1898. Excentrikus házasság, Luigi Gualdo regénye, ford., 1900. 40. sz. Dante nyomai Veronában, 298. szám, XIII. Leo Dante emlékének, 1901. Dante az indexen, Cunizza, Dante és hazánk, A czinkotai kántor olasz kollegája, A pápa előtt, 1902. A fehér asztal szónokai, Edmondo de Amicistől, ford., Miért áll ferdén a koronán a kereszt? 1903. Emlékezés Dobsa Lajosra, Tell Vilmos, bevezető értekezés a kolozsvári nemzeti színházban tartott ifjúsági előadáson); a M. Pestalozziban (1898. Comte emlékezete, Egy tudós iskolaszolga); a Kolozsvári Lapokban (1899. A dicsőség útján, Cordelia regénye, ford.); a Berzavában (1899. Petőfi's Gedenktag); az Erdélyi Prot. Lapban (1900. Dante és a biblia, 1902. A Vatikánból); a Vasárnapi Ujságban, (1900. Dante csontjai); az Ujságban, (1902. 280. sz. Elkallódott ereklye, Piccarda); a Nemzeti Iskolában (1902. Tanárok leányiskolákban); a Giornale Dantescoban (Firenze 1902. Il. Re Mattia); a Streuna Dantescaban (Firenze, 1902. Festa Dantesca in Ungheria, 1903. Dantisti e Dantifoli); a Magyarságban (1902. szept. 25. Pia és könyvism.); a M. Paedagogiában (1902. Dante az iskolában, 1903. könyvism.); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1903. Dante-irodalom); a Mátyás király Emlékkönyvben, szerk. Márki Sándor (Mátyás és Dante).
Munkái:
1. Dante Pokla, prózában, magyarázatokkal. Kolozsvár, 1897.
2. Dante lélektana a Divina Commediában. U. ott, 1897.
3. Dante politikai rendszere. U. ott, 1897.
4. Gyakorlati olasz nyelvtan. Pozsony-Bpest, 1902. (Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár 105).
Kéziratban: A kiváncsi asszonyok, Goldoni vígjátékáról bevezető értekezés az ifjúsági előadáshoz, melyet a kolozsvári nemzeti színházban az ő fordításában először adtak elő 1902 máj. 11.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 47., 129. l.
Vajda Névkönyve 247. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
