Pap József, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Pap József,

jogi doktor, ügyvéd és egyetemi cz. rendkívüli tanár, Pap Kálmán kereskedő és Zámbory Róza fia, szül. 1861 szept. 6. Eperjesen (Sárosm.); a gymnasiumot az eperjesi ág. ev. kollegiumban végezte, az I. és II. évi jogi tanfolyamot ugyanott a jogakadémián, a II. és IV. évit pedig a budapesti egyetemen. Hadkötelezettségének eleget tett és a tiszti vizsgát letette, mire hadnagy lett. 1884 okt. 18. a budapesti egyetemen jogi doktorrá avatták. 1886 jún. 18. ügyvédi oklevelet nyert és az ügyvédi pályára lépett és jelenleg is mint ügyvéd Budapesten működik. 1894-ben a sommás eljárásról szóló törvény életbelépte előtt Németországban tanulmányúton volt és Berlinben közvetlen tapasztalatok alapján tanulmányozta a szóbeli peres eljárásnak gyakorlati alkalmazását. Tevékeny részt vett az 1896-ban megtartott magyar jogászgyűlésen, a hol indítványt és véleményt is terjesztett elő a következő kérdésben: Tekintettel az alkalmazandó szóbeli törvénykezési rendtartásra, a legfőbb biróságnak jogkérdésben való felülvizsgálati hatásköre és ezen ügyekben való eljárása miként szabályoztassék? Az 1896. és 1901-ben Budapesten tartott országos ügyvédi gyűléseken több kérdésben mint előadó szerepelt és a felmerült vitákban résztvett. A budapesti községi közigazgatási tanfolyam megnyitásával a belügyminiszter megbízta a peres és peren kívüli eljárásnak előadói tisztjével s ettől fogva egyúttal a jegyzői szigorlatok bizottsági tagjává is lett. Az ügyvédi vizsgálóbizottságnak már 1892 óta tagja. A budapesti ügyvédi kamara működésében is részt vesz; 1899 kezdetén választmányi póttaggá, az 1902. tisztújítás alkalmával pedig titkárrá választatott és ezen minőségében jelenleg is működik. A budapesti egyetem az 1898–99. tanév folyamán a magyar polgári perrendtartásból magántanárrá habilitálta s 1903 aug. 23. ő felsége az egyetemi rendkívüli tanári czímet és jelleget adományozta neki. Ezeken felül még a pesti ág. ev. magyar egyháznak presbytere és jegyzője, s a magyar jogászegylet igazgató-választmányi tagja.

A bel- és külföldi szaklapokban több czikke s értekezése jelent meg.

Munkái:

1. A bizonyításról. Bpest, 1894.

2. A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről. U. ott, 1895. (M. Jogászegyleti Értekezések. XII. 3.).

3. A ténykérdésről a felülvizsgálatnál. U. ott, 1897.

4. A Plósz-féle perrendtartás tervezetéhez. Perjogi tanulmány. U. ott, 1898.

5. Perjogi elvek a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatában. U. ott, 1901.

6. A bizonyítási teherről. Ugyanott, 1901. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XXI. 10.).

7. A szóbeliség a polg. perrendtartás javaslatában. U. ott, 1902.

8. A kereset belkellékeiről. U. ott, 1902.

9. A szóbeliség a polg. perrendtartás javaslatában. U. ott, 1902.

10. A kereset belkellékeiről. U. ott, 1902.