Palugyay Imre (nagy-palugyai és bodafalvi ifjabb), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Palugyay Imre (nagy-palugyai és bodafalvi ifjabb),

császári tanácsos, a m. tudom. akadémia rendes tagja, P. Pál és Derekassy Zsuzsánna birtokos szülők fia, szül. 1818 okt. 6. Mádon (Zemplénm.); középiskoláit Sátoralja-Ujhelyben, a bölcseletet Rozsnyón, a jogi tanfolyamot Kassán végezte; ezután a patvarista évet Zemplén, majd Borsodmegyében töltötte; 1840 szept. 24. ügyvéddé avattatott. Az 1840. év utolsó napjaiban a m. kir. helytartótanács gyakornoka lett és ötödfél éves díjtalan szolgálata után 1846. júl. 16. a tanulmányi bizottsággal egyesítve volt kir. könyvbiráló főhivatal tollvivőjévé neveztetett ki. 1847 decz. 29. a magyar tudományos akadémia levelező tagjává választották. Az 1848. márcziusi mozgalmak után Szemere belügyminiszter őt a Fényes Elek igazgatósága alatt létesített statisztikai hivatal egyik tagjává, majd utóbb 1849. febr. hg. Windischgrätz az ideiglenesen alakított polgári közigazgatás tanulmányi osztályának titoknokává s ugyanezen év szept. a budapesti főispánság titkárává, 1851 márcz. pedig ugyanitt kerületi tanácsossá nevezte ki, míg végre ezen hivatali minőségnek 1858. jan. 10. kelt legfelsőbb elhatározás folytán való megszüntével, császári tanácsosi czímmel a cs. kir. magyar helytartóság pozsonyi osztályánál titkár lett. Meghalt 1866 decz. 7. Kis-Palugyán. A m. tudományos akadémiában 1874 ápr. 30. Keleti Károly tartott fölötte emlékbeszédet.

Czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1848. II. Korrajzok); az Uj M. Múzeumban (1851–1852. I. Történeti vázlatok Dalmatiának hazánkhozi viszonyairól, Statisztikai adalékok Magyarország jelen ismeretéhez); a M. Sionban (1863. Bodafalvai plebánia története, 1864. oklevélközlés, 1865. Brevis chronologia historia illati ad cottum Liptoviensem protestantismi subin in gremio ejusdem cottus longe lateque diffusi); az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.

Munkái:

1. Ügyvédek. Korszerű tervezet ezeknek ügyében. Buda, 1841. (Censurai kézirata a m. n. múzeumban.).

2. Werbőczy István életrajza, arczképpel. U. ott, 1842.

3. Megye-rendszer hajdan és most. Törvény-történet-oklevelek s egyéb rokon kútfők után előadva. Pest, 1844–48. Négy kötet. (I. Megye-alkotmány, II. Megyehivatalok, 1844., III. Megye kiadási rendszer s megye statisztika. I. rész. Tiszán inneni s Tiszán túli megyék 44 táblázattal 1847., IV. Megye statisztika. Dunán inneni és Dunán túli megyék és szabad kerületek. 45. táblázattal. 1848.).

4. Túrmező oklevelekkel kisért jogtörténeti ismertetése. U. ott, 1848.

5. Történeti vázlatok Dalmatiának hazánkhozi viszonyairól; Székfoglaló értekezésül 1848-ban írta. U. ott, 1852.

6. Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. Hivatalos úton nyert adatokból. U. ott, 1852–55. Négy kötet. (I. Buda-Pest szabad kir. városok leírása, 1852. Két kőnyomattal, II. szabad kir. városok 1. rész: Esztergom, Székes-Fejérvár, Szeged, Nagyvárad, Debreczen, Szathmár-Németi, Nagy-Bánya, Felső-Bánya, 1854. Két kőnyomattal, III. Jász-kún kerületek s külső Szolnok vármegye leírása. 1853. Két kőnyomattal és egy rézm. táblával, IV. Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása, 1855. Egy táblázattal és szines térképpel. Ism. Religio 1853. II. 32., 33. sz., 1854. II. 7–9. sz.).

7. A kapcsolt részek (Slavonia-Croatia) történeti s jogviszonyai Magyarországhoz. Pozsony, 1863. (Új kiadás. Pest, 1866. Ism. M. Sion 1864., Pesti Napló 1866. 79., 80., 82. szám).

8. A magyar tengerpart. Pozsonyi, 1864.

Kéziratban: Mátkaság és házasság, vígj. négy felv. Römer után ford. (a budapesti Nemzeti színház kézirattárában).

Magyarkák. Lipcse, 1845.

Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 98. l.

Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 184. l.

Danielik, Magyar Irók II. 246. l.

Fővárosi Lapok 1866. 285. lap.

Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 102. lap.

Hon 1866, 288. sz.

Keleti Károly, Palugyai Imre emlékezete. Bpest, 1874. (Értekezések III. 9.).

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Figyelő XVII. 200. l.