Palotai László,
Palotai László,
nagyváradi kanonok, szül. 1830 jún. 13. Máramaros-Szigeten, hol a gymnasiumot, a bölcseleti tanfolyamot pedig Nagyváradon végezte. Miután az 1848–49. szabadságharczban is részt vett, a hittudományok tanulása végett Rómába küldetett, a hol 1855-ben felszenteltetett. 1856-ban hazaérkezvén, a lelkipásztorkodás terén működött; innét Szaniszló Ferencz nagyváradi püspök maga mellé rendelte, hol tíz évig működött. 1868 jan. 1-én nagyvárad-olaszi alesperes-plébános, 1883. czímzetes kanonok lett, 1887-ben pedig a szent István-társulat tudományos és irodalmi osztályának tagjává választatott és ugyanazon évben, midőn a magyarok XIII. Leo római pápa jubileumára zarándokoltak, Rómában a szent Péter templomában magyar beszédet tartott. A vatikáni jubileumi kiállítás alkalmával kifejtett buzgalmáért a pápa egy bulla kiséretében «pro Ecclesia et Pontifice» ezüst érdemkereszttel diszítette fel. Utóbb kanonokká neveztetett ki.
Czikkeket és erkölcsi elbeszéléseket írt a kath. hirlapokba, így Renan ellen népszerű czáfolatot és a polgári házasságról értekezést.
Munkái:
1. Hasznos és biztos óvszer a világi megromlott tudomány ellen, vagyis a hit, remény és szeretet, fejtegetve és megvédve a modern szabadelvű kérdések és tévtanok ellenében. Bonomelli Jeromos cremonai püspök után olaszból ford. Nagy-Várad, 1882–83. Három kötet.
2. A szabadkőművességnek tana a vallás, erkölcsiség és társadalomról. Olaszból szabadon átdolgozta Szigethy László álnévvel. Bpest, 1887.
M. Könyvészet 1888.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Sion 1892. 144. lap és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
