Pálfi Zsigmond (várfalvi),
Pálfi Zsigmond (várfalvi),
unitárius püspök, előbb köztanító volt a kolozsvári óvári iskolában, azután pap lett Kolozsvárt a magyar unitárius eklesiában; 1720 után igazgató volt a III. vagy belső magyar-utczai főoskolában, honnét 1724-ben püspökké választatott, mely hivatalát 1737-ben történt haláláig viselte. A tanári széket, az iskolafőnök egykori füljegyzései szerint (Fasc. rer. Scholast. III. 92), külföldi akadémiákról hazaérkezve, 1702 jan. 14. foglalta el: De regimine vitae hominis cz. értekezéssel. Hat diák, mint Graecia, Germania, Latium, Gallia, Polonia és Siculia küldöttje jelent meg, s mindenik diák az illető nemzet nyelvén és nemzeti viseletébe öltözve köszöntötte a tanárt. Siculia humoros fölköszöntőjét is lejegyezte a senior. (Keresztény Magvető 1897. 26. l.).
Munkája: Concio in Exequiis ill. dni Ladislai Kun de Kál, sub hoc titulo: Jobb a hosszú tűrő az erőssnél, és a ki uralkodik ő indulattyán, annál, a ki várost veszen meg. Péld. 16. 32. Kolozsvár, 1733.
Kézirati munkái a kolozsvári unitárius könyvtárban: Oratio Funebris habita in Funere spect. dni Ladislai Pekri. Declamata est oratio in Kutyfalva. 1697. Julii; Conciones plurimae latinae 8. Centruriae; Formulae administrandi coenam dominicam et formulae copulationis matrimonialis; Theologiai kézikönyvet is írt; (Némelyek szerint Petrichevich Horváth Ferencz 1701-ben névtelenül kiadta); Apologiája, magyarból latinra fordította.
Ar. Rákosi Székely Sándor, Unitária vallás történetei Erdélyben. Kolozsvár, 1840. 169. l.
Kanyaró Ferencz és Pálfi Márton szives közlései.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
