Palásthy Sándor (palásti és keszihóczi), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Palásthy Sándor (palásti és keszihóczi),

hirlapíró és szerkesztő, szül. 1842-ben Felső Csájon (Abaujm.); ifjúságában hadapród volt egy huszárezredben. Később az irodalommal kezdett foglalkozni és Szatmárt a Szamos cz. vegyes tartalmú hetilapnak 1869-ben munkatársa s 1870. I. felében szerkesztője volt. 1872-ben Pestre jött, hol széles körű tudásával, éles tollával csakhamar előkelő szerepre tett szert. Eleinte a Haladásnál és Delejtűnél dolgozott, majd az Ellenőrnek vezérczikkírója és színi kritikusa lett. Midőn Csernátony megvált az Ellenőrtől, 1877. febr. 6-tól 1878. aug. 12-ig e lap felelős szerkesztője volt. Utóbb a Pesti Hirlaphoz került, melynek haláláig vezérczikkírója volt (a nyilas jegy alatti czikkeket ő írta). A legjelesebb journaliszták egyike, neve nem sokat forgott a közönség előtt, noha igen sokat dolgozott, zamatos magyarsággal tudott írni. A sorvasztó mellbaj akadályozta, hogy előkelő helyet foglaljon az irodalomban. Meghalt 1881. június 10-én Felső-Csájban.

Munkái:

1. Persa levelek. Montesquieu után ford. Budapest, 1874.

2. A józan magyar néphez. Ugyanott, 1875.

3. Az angolok az éjszaki sarkon. (Hatteras kapitány kalandjai. Verne Gyula regénye. Ford. U. ott, 1875. Két kötet. (Ujabb kiadás, 1879. U. ott.).

4. Mi az igazság? U. ott, 1878. (Megjelent németül és ruménul is 1878-ban u. ott.)

Egy nagyobb műve: Byron Childe Haroldjának fordítása, melyen évek óta dolgozott, kéziratban maradt.

Álneve: Nyilas.

Pesti Hirlap 1881. 161. sz.

Figyelő XIII. 112. l.

Vasárnapi Ujság 1881. 25. sz. Nekr.

Petrik Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészete.