Orczy Gyula (orczi),
Orczy Gyula (orczi),
földbirtokos, született 1828. ápr. 3. Tisza-Nánán (Hevesmegyében); még gyermekéveiben szülei heő-bábai (Borsodm.) birtokukra költöztek, hol 14 éves koráig magántanárok mellett nevelkedett. 1843-ban kezdte járni iskoláit a miskolczi evang. algymnasiumban, a hol a Vandrák András igazgató elnöksége alatt alakult ifjúsági magyar társaságnak buzgó munkatársa volt; itt végezte a rhetorikát és poesist; innét 1844 őszén Eperjesre ment, hol három év alatt végezte a logikát, a philosophiát és jogot. 1847-ben Szemere Bertalan borsodmegyei alispán mellé ment patvariára, kivel az 1847–48. pozsonyi országgyűlésre is felment. 1848. szept. 15. a borsodmegyei önkéntesekkel a harcz mezejére sietett mint közlegény; később mint hadnagy átment a Borsodmegyében alakult 22. honvédzászlóaljhoz. A szabadságharcz szomorú kimenetele után besorozták az osztrák könnyű lovassághoz közlegénynek, honnét egy évi szolgálat után szabadult ki. Az egész absolut korszakot visszavonulva családja körében Heő-Bábán élte át. 1869–1870-ben Borsodmegye megválasztotta főszolgabirójának. Buzgó híve s czikkeiben szorgalmazója volt a közjogi kiegyezésnek Ausztriával A Deák-párti kormányok bukása után, a fúzió következtében az ellenzékhez csatlakozott. 1881-ben Borsodmegye dédesi kerületében országgyűlési képviselőnek választatott és a mérsékelt ellenzéken foglalt helyet. 1884-ben neje (Péterffy Ottilia) elhalálozván, a közpályáról visszavonult és heő-bábai birtokán gazdálkodott. Azonban 1889 tavaszán a véderő vita alatt a parlamenti jeleneteket nem helyeselvén, kilépett az ellenzék soraiból és az újra átalakult kormány mellett foglalt határozott politikai állást.
Czikkeket írt a következő lapokba: Falusi Gazda (1858–59), M. Gazda (1860–61), Gazdasági Lapok (1862. Egy két szó a földvételi társulatról, Földhitelintézet és telekkönyv, A marhavész, 1863. Egyesüljünk, Egykét észrevétel, Gondolkozzunk kissé, Még egy szó a faültetés érdekében, Okuljunk az eredményekből, 1864. Szóljunk a részes munkáltatáshoz, 1864–1865. Vidéki tudósítások Borsodmegyéből, Egy két szó, Gazdatársainkhoz, Gabonánk értékesítése, 1866. Nyilt levél b. Vay Béla t. barátomhoz, Észrevételek a Tisza-szabályozásra vonatkozó egy némely nézetekre, 1867. 1869. Gazdasági tudósítás Bábáról, 1868. Igénytelen észrevételek, 1869. A búza üszögösödése); Pesti Hirnök (1861., 1863–68.), Borsod (1867., 1874–1881.), M. Állam (1868–1869., 1884–85. Az 1847–1848. pozsonyi országgyűlésről írt naplójegyzetei (a.) jegy alatt); Szabad Sajtó (1872), Testvér (1872), M. Politika (1873–75.), Kelet Népe (1875–78.), Miskolcz (1876–1879), Uj Budapesti Napilap (1878), Nemzeti Hirlap (1878), Gyakorlati Mezőgazda (1878), Magyarország (1879–1881), M. Lapok (1879), Közvélemény (1880), Közgazdaság (1880–81), Magyar Föld (1880), Gazdasági Lapok és M. Föld (1881), P. Napló. (1882), Borsodi Gazda (1882–85), Borsodmegyei Lapok (1882–85., 1889. 77. és köv. sz. Naplójegyzeteimből), Pápai Lapok (1882–1883), Budapesti Hirlap (1883–84), Alföld (1885), Borsod-Miskolczi Közlöny (1888. 8–36. sz. Visszaemlékezés az utolsó pozsonyi diétára 1847. nov. 11. 1848. márcz. 18.); Fővárosi Lapok (1891. 64. sz. «Az erdei lak» régi emlék).
Álneve s jegyei: Bábai, -y-a., y. és -a.-
Borsodmegyei Lapok 1884. 41. sz., 1893. 68. sz. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
